Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

III. Az "új szakasztól" a forradalomig. A begyűjtési rendszer 1953 júniusától 1956 októberéig

A kulákok 600-780 1/kh kötelezettségét 370- 530-ra módosították. A téesz-ek korábban is csekély, holdankénti 24 l-es normáját 15-22 l-re mérsékelték; tovább kívánták növelni a szövetkezetek állattartó kedvét. 1955-től további és igen erőteljes mérséklést helyezlek kilátásba: az egyéni gazdák holdankénti terhét 80-170 l-re tervezték csökkenteni az 1954. évi 350-550 1-ről! Borbeadást csak 400 négyszögöl feletti szőlőnél írtak elő; az új telepítéseket négy évig mentesítették (korábban azonnal megterhelték az új szőlőket, s ezzel szinte megbénították a telepítést). Tájegységi normák szerint a szövetkezeteket 104-208 1/kh, a parasztokat 176-344 1/kh, a nagygazdákat 224-448 1/kh beadással terhelték meg. Az átvételi árak változatlanul maradtak.

73 Meg kell említeni, hogy a kormányzat elrendelte az 1953. évi hátralékok behajtását; az erről szóló rendelkezés az 1953: 27. tvr. "bizalmas" záradékaként jelent meg, azaz a minden parasztot és szövetkezetet közelről érintő előírásokról csak az apparátus, annak is a vezetői értesültek. Vajon hogyan lett ebből viták és igazságtalanságok nélküli végrehajtás?

74 Még a tvr. megjelenése előtt, a június utáni időszakban több más, a terheket enyhítő intézkedés is történt. így az 1952. július 1. előtti összes gépállomási díjtartozást elengedték, a továbbiakban pedig e díjakat terményben és készpénzben is ki lehetett egyenlíteni. Csökkentették a korábbi, egyértelműen sarc-jellegű díjtételeket is; így pl. a 16-20 cm-es szántás díja 42 bkg ill. 84 Ft/kh helyett a szövetkezeteknél 32 bkg ill. 64 Ft lett; egyénieknél e tétel 53 bkg-ról 48-ra csökkent.

75 Még július végén adókedvezményben is részesült a mezőgazdaság. A szövetkezetek az 1952. december 31-én fennálló adóhátralékuk alól mentesültek, ha 1953-as adójukat rendezték; az egyéniek hasonló módon a hátralék 50%-ától szabadulhattak meg.

76 A kulákterhek is tovább mérséklődtek. 1954 elején a mezőgazdaság-fejlesztési járulékot (a kulákadót) az 1948. évi szinten vetették ki, azonban a nagygazda választhatott: pénzben is, terményben is fizethetett. Ez önmagában is kedvezmény volt. Ezen felül, a járulékot beszámították a beszolgáltatásba, azaz lényegében súlytalanná tették. Nem érdektelen itt is jelezni: a szőlők-gyümölcsösök területének felszorzása ez esetben is érvényét vesztette, tehát kisebb területet érintett a járulékfizetés.

77 A parasztok számára kedvezően módosult az elemi károkkal kapcsolatos eljárás is. Korábban a bürokrácia - politikai okokból - rendszeresen addig húzta-halasztotta az egyébként törvényes kedvezmények megítélését, míg a paraszt ki nem izzadta a beadást... Most, a termés 25%-át elérő-meghaladó kár esetén a földadót és a beszol73. 1953: 27. tvr. - MK 65. 497. (dec. 13.) 74. 516/1/1953. Mt sz. h. - UMKL-Begy. M TÜK - 3/0041/220. (dec. 11.) 75. 1037/1953. Mt sz. h. - MK 1953. 36/219. A begyűjtési tvr-t a Szabad Nép is teljes szövegében közölte (természetesen a bizalmas záradék nélkül). - SzN 1953. dec. 13. Ez volt az első eset. amikor a beszolgáltatás alaprendeletét a napisajtó közreadta. Ez is jele volt a demokratizmus irányába történő, még oly kis lépések szándékának. Korábban a parasztság sokszor csak a tanácsnál, beadási könyve átvételekor értesült a rendeletekről. 76. 1033/1953. Mt sz. h. - MK 1953. 32/197. 77. 1004/1954. Mt sz. h. - Uo. 1954. 3/17.