Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)
III. Az "új szakasztól" a forradalomig. A begyűjtési rendszer 1953 júniusától 1956 októberéig
Az 1955. november 15-i keltezésű 1956. évi, a Minisztertanács által elfogadott "szigorúan titkos" minősítésű - népgazdasági terv, melyet Berci Szabad Nép-beli cikke kivonatolt, fő feladatként jelölte meg a tőkés országokkal szembeni jelentős államadósság csökkentését is (az államadósság tényét és okait soha nem közölték a lakossággal; arról csak 10-12 ember tudott). A titkos terv már kevesebb jól ígért a parasztságnak, mint a Szabad Nép-cikk: a paraszti jövedelmek a mezőgazdaság fejlődésével legyenek összhangban, a szövetkezeti parasztság jövedelme pedig haladja meg az egyéniekét, jelezve a szövetkezeti forma haladóbb jellegét... (Elvonó jellegű agrárpolitika mellett a kilátások tehát ugyancsak sötétek voltak a vezetés szándékai és tervei szerint.) 1956-ban a vezetés a técsz-területek 25%-os növekedését tervezte, s párhuzamosan (nem szakítva az irracionalizmussal) nem tett le a 3%-os növekedésről az agrártermelés vonalán. Előírták a kenyérgabona-vetésterületek 150 ezer kh-al történő növelését, hogy elkerülhető legyen a gabonaimport (!). Gerőék csak a "kell"-t ismerték, a "legyen érdemes, kifizetődő" kategória nem volt a voluntarizmus eszköztárának része. Szokás szerint ismét előírták a termésátlagokat is, "természetesen" jó terméssel kalkulálva. így pl. őszi búzából 9,3 q/kh-t, de az állami gazdaságoktól 11,5 q/kh-t követeltek meg; kukoricából 13-13,7 q/kh volt az előírás stb. A szövetkezeti átlagterméseket mindenképpen az egyéni gazdákét meghaladó szinten kívánták látni... 48 A voluntarista tervek "teljesülését" 1956-ból is érdemes felidézni: a kenyérgabona vetésterülete megközelítette ugyan a tervezettet (3.288 ezer kh helyett 3.188 ezer kh), az őszi búza termésátlaga viszont 7,7 q/kh lett a tervezett 10-el szemben; a kukoricáé pedig 10 q/kh - szemben a 13,5-es tervvel. A mezőgazdaság a beígért 3.759 traktor helyett 2.475-öt kapott. A népgazdaság összes állami beruházásának értéke 12,2 milliárd helyett 11,3 volt. A tervezett 384 ezer t műtrágyával szemben a tényleges felhasználás 257 ezer tonnát tett ki. Azon már nem is csodálkozunk, hogy az összbegyűjtés kenyérgabonából 152 ezer vagon helyett mindössze 118 ezerre sikeredett... Ennyit a szocialista tervgazdálkodásról. 49 A diadalittasan előretörő magyar sztálinisták örömét alighanem megkeserítette az SZKP XX. kongresszusa. A Szabad Nép 1956. február 16-án ismertette Hruscsov beszámolóját. Hruscsov ebben elkerülhetőnek tartotta a világháborút, melynek veszélye egyik alapindoka volt a hadigazdálkodás folytatásának az összes "szocialista" országban, sőt az az addig hallatlan kijelentés is elhangzott, hogy a szocialista országok eltérő formák közt juthatnak el a szocializmushoz. Ez annyit jelentett, hogy megszűnt - legalábbis egy időre - a szovjet út másolásának kötelezettsége. Továbbra is fejlődjék a nehézipar - mondta Hruscsov -, de vegyen jóval nagyobb lendületet a közszükségleti cikkek termelése. Olyan kitételek is elhangzottak, melyek később a 70es és 80-as években is eretnekségnek tűntek volna: pl. az, hogy személyi használatra csak kivételesen adjanak állami kocsit, a vezetők is tanuljanak meg autót vezetni, szűnjék meg tehát az, hogy értékes autók, sofőrrel, órákig várjanak egy-egy vezetőre... 48. 3125/1956. Mt sz. h. (nov. 15.) - UMKL-Élip. M. TÜK - 7. 1./0010/171. A szigorúan titkos határozatot - 75 példányban készült - a bizalmas terjesztésű Határozatok Tára sem közölte! 49. A részletes adatok: Melléklet az 1956. évi népgazdasági tervhez 1955. nov. 15. - Uo. vö. IV/b., IX/b , XV. melléklet.
