Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)
III. Az "új szakasztól" a forradalomig. A begyűjtési rendszer 1953 júniusától 1956 októberéig
többpártrendszer is említésre került! A népfrontot működő, egyéni és kollektív tagsággal rendelkező tömegszervezetté akarta lenni, melyben főként a parasztság és az értelmiség kapott volna politikai játékteret. Gerő Ernő azonnal megérezte a veszélyt és Nagy Imrét, ha burkoltan is ellenzéki párt szervezésével vádolta meg. Rákosi is csatasorba lépett s végül is Nagy Imre kénytelen volt visszavonulót fújni; a kongresszuson szó sem esett egyéni tagságról, s a népfront így nem kerüli előtérbe. 22 Ezek után Rákosi már - mintegy kompromisszum-készségét jelezve - megengedhette magának, hogy kongresszusi nagy előadói beszédében többnyire az új szakasz elveit ismételje el, mégpedig lelkes egyetértéssel, sőt - farizeus módjára - még meg is bírálta a változás akadályozóit. Azért persze itt-ott nem tagadta meg önmagát; pl. megemlítette, hogy a kulákosodástól már nem kell félni, de hozzátette: a meglévő kulákokkal szemben a liberalizmus, "ami itt-ott látható" - helyleien. Végül egy "új" célt is felvetett: 1960-ra legyen uralkodó a teljes magyar gazdaságban a termelés szocialista rendje. Ez bizony az erőszakos kollektivizálás folytatásának előrejelzése volt... 23 Az ellentétek megmutatkoztak a tervezésben is. 1953 októberében, az 1954. évi népgazdasági terv-irányelvek szerint a fogyasztási alapot 2-3 milliárddal kellett emelni, főként a falun szükséges cikkek érdekében - de már ott is hozzáfűzték: a begyűjtés mérséklése miatti falusi vásárlóerő növekedést le kell kötni (de nem árualappal, hanem erőteljesebb adóbehajtással s a bár csökkentett beszolgáltatás teljes végrehajtásával), a további vásárlóerő növekedést pedig meg kell gátolni. 24 1954. július elején azt kellett a Nagy Imre vezette Minisztertanácsnak megállapítania, hogy az 1954-es terv összességében nem tükrözi az új szakasz, jellemzőit: tovább folytatódott a túlzott iparosítás, kevés átcsoportosítás és szerkezeti módosítás történt, valamint az életnívó sem emelkedett érdemben. A mezőgazdaság fejlesztése és a lakosság jobb ellátása alapvető cél - hangsúlyozta a Minisztertanács -, s ezért a beruházási keretet 3 milliárddal csökkentette, mégpedig úgy, hogy az ún. "A" szektor rovására a "B" részesedése növekedett. 25 Végül is, az összes 13.990.000 Ft-os összkeretet 2.830.820-al csökkentették, úgy, hogy a nehézipar részesedése 3 milliárdról 2,4-re csökkent és mérsékelték a kohászat, gépipar részesedését is; ám párhuzamosan és bizonyára balos behatásra az FM 2,6 milliárdos beruházási kerete is 2,1-re csappant - és 10%-kal csökkent a téesz-ek amúgy is gyengécske beruházási alapja is... 26 Nagy Imre tehát az elvileg a vezetése alatt álló apparátuson sem tudta akaratát maradéktalanul átvinni, sőt el kellett tűrnie a nyilvánvaló keresztbetételeket is. Az ellentmondásosságot, az egymásnak feszülő szándékok és akaratok kompromisszumát és az új szakasz irdatlan nehézségeit mutatta az 1955-ös terv előkészítése is. A keretszámok első összegezésekor a Minisztertanács kitűzte a fő célokat: a népgazdaság rendbehozásának stratégiai célján belül a külföldi adósságok rendezését, a beruházások további apasztását, az életnívó növelését - ám ugyanekkor cél lett az ipari termelés 5%-os növelése is, ami aligha segítette az előbbiekben felsorolt célok 22. Szabó B. 166.23. Rákosi beszéde: SzN 1954. máj. 25. 24. 513/6/1953. Mt sz. h. (okt. 30.) - UMKL-Begy. M TÜK - 3/0041/207. 25. 528/1/1954. Mt sz. h. (júl. 2.) - Uo. 5/0012/142. 26. 540720/1/1954. Mt sz. h. (júl. 20.) - Uo. 6/0012/165.
