Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948

nélkülözhetetlen exportminimum biztosítása. 1944 végén és 1945 első hónapjaiban, amikor a kormány hatóköre nem terjedt ki az ország egészére s amikor a hiányok minden elképzelhetőt felülmúltak, még csak a törekvés volt meg a beavatkozás növelésére; ténylegesen ez csak 1945 - 46 fordulójától bontakozott ki erőteljesebben. A kormányzat első intézkedései közé tartozott a munkaerő, igaerő, gépek, berendezések és készletek közérdeket szolgáló működésének biztosítása. Elrendelték a közérdekű munkakötelezettséget és a földet, igaerőt, gépeket egyaránt illető termelési kötelezettségei. Az előírt norma alatt teljesítő gépet ill. igásállatot hatóságilag igénybe vehették. 1945 őszétől előírták, hogy a megművelhető földek legalább felét fel kell szántani s egyharmadát őszi gabonával bevetni. A parlagon maradt földeket a helyi termelési bizottság műveltette meg, s ha ez a gazda hibájából történt, megvonták tőle a termelői fejadagot. A szántók 8%-án ipari növényt kellett termeszteni.

26 Az MKP 1944. nov. 30-i szegedi programnyilatkozatában a világháború alatt végletesen kiszipolyozott parasztság megnyugtatására helyet kapott a Jurcsek-rendszer eltörlése, a mezőgazdasági termékek piaci forgalmának fokozatos felszabadítása.

27 Az imént vázolt helyzetben, közvetlenül a front elvonulása után azonban a közellátást alapvetően érintő agrárterményeknél nem lehetett szó a szabad forgalom engedélyezéséről. A Jurcsek-rendszer 1944 - 45-re vonatkozó rendelkezéseit hatálytalanították, egyidejűleg azonban a főbb terményekből a gazdák az új termésig az igen szűkre szabott háztartási és gazdasági szükségletükön felüli teljes készletüket kötelesek voltak beszolgáltatni. A törvényhatóságok vezetőit már január elején utasították a lakosság és az élelemkészletek összeírására. A kenyérfejadagot ekkor ellátatlanoknál a világháború alatti fejadag szerint, őstermelőknél havi 15 kg-ban állapították meg. A termelői zsírfejadag 6 hónapra 5,5 kg (a városi ellátatlanoké havi 48 dkg) lett, míg burgonyából 3 q-át tarthattak meg az új termésig. A kormányzat rendeletben hívta fel a lakosság figyelmét az igazságos elosztásra, utalva arra, hogy az ország egyes területei korántsem azonos mértékben károsodtak. A felhívás drámai hangon kérte a nép megmentését az esetleges "borzalmas" éhhaláltól. A Közellátásügyi Minisztérium széleskörű felhatalmazást kapott a fejadagok szabályozására, esetleges csökkentésére, ill. a labilis és még alig áttekinthető helyzetben többletbeszolgáltatás elrendelésére.

28 1945 májusától gabonából a termelők fejenként 45 kg-ot, a mezőgazdasági munkát nem rendszeresen végzők 30 kg-ot tarthattak meg. Burgonyából 25, hüvelyesből 6 kg volt a termelői fejadag az új termésig. Meghatározták - állatfajonként és darabonként - a gazdaságban tartható takarmánykészleteket is (egy hízó után 300, egy ló után 200, egy baromfi után 2 kg). Szigorúan tilos volt gabonát, hüvelyest és burgonyát takarmányozásra használni. A gazdálkodással nem foglalkozók minden gabonakészletét elvonták; csak 32 kg lisztet tarthattak meg fejenként. 26. Ld. pl. 7000/1945. ME sz. r. (a közérdekű munkakötelezettségről) - MK-7.; 10002/1944. KM sz. r. (a termény-nyilvántartásról) - MK-1.; 295/1945. ME sz. r. (a közélelmezés biztosításáról) - MK-7.; 101118/1945. KM sz. r. (élelmiszerkészletek összegyűjtése) - MK-42.; Szakács 1971. 103.27. Az MKP és az SZDP határozatai 39.28. A rendelkezések áthágóit 15 napos elzárással, pénzbüntetéssel s az illegális készletek egészének elkobzásával fenyegettek meg. abból 1/5 részt ígérve a nyomravezetőnek.