Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)
II. A sztálinizmus mélypontján. A beszolgáltatási rendszer 1948-1953 június
Győr-Sopron megyében is meglehetősen magas volt a végrehajtások, "transzferálások" száma, melyek nem éppen épületes jelenetek sora mellett mentek végbe. 207 Ezek kirívó, bár korántsem egyedi esetek voltak; ugyanakkor nem volt olyan község az országban, ahol a termékek átvétele az előírt mennyiségben és minőségben, problémamentesen történt volna meg. A törvénysértések egyik okozója volt a félelemmel teljes légkör is. A helyi tanácsi- és pártvezetők is állandóan tarthattak attól, hogy a terv nem teljesítése esetén eljárás indul ellenük - nemegyszer feljelentés alapján. 1952-ben megesett, hogy maga a begyűjtési miniszter, Nagy Imre kért szigorú vizsgálatot a BM-től tanácselnökök ellen, mivel az illető megyékben jelentős volt a begyűjtési lervlemaradás. 208 így természetes, hogy az apparátus minden eszközzel, törvényt, rendeletet nem nézve igyekezett teljesíteni a tervet. Ki törődött a termelő családjával, a vetőmaggal, jövő évi kenyérrel, amikor a szabotázs vádja - mint Damoklesz kardja - ott függött a feje felett... Vagy, ki lehetett tekintettel arra, hogy a 126 kg-os súlyhatár alatti sertést, pláne anyakocát tilos volt beadni? A tervteljesítés, mint cél, minden eszközt szentesített... Igaz, megesett, hogy a túlbuzgóság jutalma is büntetés lett. így 1952 novemberének közepén az említett jogsértések sora miatt Tisza József begyűjtési miniszter felkérte a BM-et, hogy folytasson szigorú vizsgálatot több megyében is. 209 Ezek után mit tehetett a hatósági, szakigazgatási, begyűjtő vállalati vezető? Ha törvényesen járt el, esetleg még némi jóindulattal is a parasztsággal szemben - feljelentették, mert nem "hozta" a tervet; ha mindenáron teljesített, akkor is feljelenthették, hiszen a feszített terveket sokszor kizárólag jogsértéssel lehetett teljesíteni... Egyet tehetett a vezető: félhetett, de azt aztán folyamatosan. Az persze már bocsánatos bűnnek számított, ha a helyi szervek kulákkal szemben sértettek törvényt. Szolnokon pl. úgy jártak el, hogy ha egy kuláknál nem találtak a végrehajtók terményt, akkor a rokonaitól vitték azt el. 210 A betakarítást követően viszonylag rövid idő alatt több százezer vagon mezőgazdasági tennék szállításáról, ill. tárolásáról kellett gondoskodni. A rendelkezésre álló szűkös tehervagon-, teherautó kapacitás és a raktárak csekély befogadó képessége korszakunkban végig jelentős gondokat okozott. Az apparátus e téren valóban mindent megtett: pontos szállítási, gépjármű elosztási tervek készültek terményenként, közigazgatási egységenként. 211 Országos raktárkatasztert állítottak össze, figyelembe véve minden tárolásra alkalmas helyiséget. így is jó párszor előfordult, hogy jelentős készleteket tároltak elfogadhatatlan körülmények közt, mivel nem volt elegendő szállítóeszköz. Voltak községek - főként aprófalvas, ill. tanyai területeken - ahol 15-20 km-re kellett szállítani a termelőknek a beszolgáltatott terményt, nemegyszer igen 207. Feljegyzés Tisza József minsizter részére 1954. jún. 3. - Uo. 1954/1359. 208. Nagy Imre levele Házi Árpád belügyminiszterhez 1952. febr. 20. - Uo. 19-5/1830. 209. Levele Györe belügyminiszterhez 1952. nov. 19. - Uo. 1952/3192. 210. Szehr Gyula ellenőrzési osztályvezető jelentése Nagy Imre begyűjtési miniszterhez 1952. okt. 24. Uo. Ellen. O. - 2/40403. 211. 1954. decemberben pl. Bebrits Lajos közlekedési- és postaügyi miniszter megkérte Szobek András begyűjtési minisztert, hogy minisztériuma szállítási osztályának dolgozóit részesítse dicséretben, mivel a szállítási kampány idején nagy szakértelemmel, a közlekedési szervekkel jól együttműködve dolgoztak, s ennek eredményeként a begyűjtéssel kapcsolatos szállítások nagyobb zökkenők nélkül történtek meg. Az 1953. dec. 23-i levelet ld.: Uo. Titk. - 19-5-1954/2922.
