Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

II. A sztálinizmus mélypontján. A beszolgáltatási rendszer 1948-1953 június

szervek, félve az amúgy is nehezen összetákolt beszolgáltatási nyilvántartások felborulásától, csak a kataszteri jövedelem szerinti feljebb sorolást engedélyeztek, lefelé történő korrekciót 1953 nyaráig nem.

195 1953 nyarától aztán kirívó esetekben itt-ott sor kerülhetett a termelők számára előnyös módosításokra is.

196 Jó néhány község kataszteri anyaga a háború alatt-után megsemmisült, s így sebtében igyekeztek azt pótolni, ami nemegyszer azt eredményezte, hogy szomszédos és hasonló adottságú községek között jelentős eltérések jelentkeztek az ak. értékben , s így egyes falvak parasztsága méltánytalanul magas terhelésben részesült. 1949-56-ig többször is felmerült az új földértékelési rendszer kidolgozása, de ez végül is elmaradt.

197 8. A cséplés szabályozása A közellátási szempontból döntő jelentőségű kenyérgabona-termés mennyiségének termelőnkénti nyilvántartásba vételére s a központi készletek biztosítására a legalkalmasabb időpont a cséplés volt, hiszen a gabonát - ha emberi táplálkozásra kívánták felhasználni - mindenképpen el kellett csépelni; a rejtett készleteket is előbb - utóbb elcsépelték. A kormányzat ennek tudatában különös gonddal igyekezett a cséplési folyamatot kézben tartani. Előírták, hogy a cséplést szeptember 15-ig mindenhol be kell fejezni. Ennek érdekében minden egyes cséplőgép-tulajdonos köteles volt június 20-ra gépét üzemképessé tenni, a cséplés alatt azt végig üzemben tartani, ill. a hatóságilag megadott bércséplési rész ellenében cséplést vállalni. A munka megkezdését előzetesen jelenteni kellett a községi elöljáróságon, később a tanácsnál. A cséplést csakis nappal lehetett folytatni - a kellő ellenőrzés biztosításának érdekében. A cséplőgép vezetője csak "gabonalappal" rendelkező (azaz gabonát jogosan termelőként vagy részint terményben fizetett mezőgazdasági munkásként - birtokló) személy gabonáját csépelhette el.

198 A kicsépelt gabonát pontosan le kellett mérni; az adatokat a gép mázsakönyvében, majd a cséplési eredménylapon tüntették fel. A cséplési eredményt és a rögtön leemelt arató- és cséplőrészt a termelő (csépeltető) gabonalapján is feltüntették. A gépenkénti, heti - termelőnként részletezett - eredménylistát minden vasárnap átadták a község vezetőinek és párhuzamosan az Országos Közellátási Hivatal, ül. későbbi jogutódjai a Budapesti Cséplési Nyilvántartó Kirendeltségének is. Külön "megjegyzés" rovatban kellett részletesen indokolni azt, ha 195. 1952: II. tvr - MK 1952. 2. 74. 196. Ld. pl. Csorna esetét, ahol 472 paraszt kötelezettségét csökkentették, figyelembe véve az ak. értékek irreálisan magas számait. - Kiss Árpád könnyűipari miniszter levele Tisza József begyűjtési miniszterhez 1954. jan. 18. és a válasz 1954. febr. 10. - UMKL- Begy. M. Titk. - 17-4/b - 1954/167. 197. A földértékeléshez ld.: Szabolcs-Szatmár megye tanácsának levele Tisza József miniszterhez 1953. júl. 6. - Uo. 14-2/b. - 1953/2386.; Kollégiumi előterjesztés az 1953/54. évi beszolgáltatási rendszer alapelveiről - Uo. 3. d. (okt. 14. II/3.p.); Feljegyzés Szobek András miniszter részére 1955. máj. 7. - Uo. 13/1955. - M/27. 198. A kormányzat ki akarta küszöbölni az ún. kettős ellátást, azt, hogy hatósági ellátásban részesüljenek olyanok is, akik termelőként készletekkel rendelkeztek. Másfelől ily módon is gátolni igyekeztek a gabona feketepiacra jutásának lehetőségét.