Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

II. A sztálinizmus mélypontján. A beszolgáltatási rendszer 1948-1953 június

míg a szabadfelvásárlás csak "kiegészítés" lehet.

129 Ezek után a szerződéses szabadfelvásárlás aránya kenyérgabonából kb. 1%-ra, kukoricából 4%-ra, napraforgóból 10%-ra, burgonyából 30%-ra, borból 40%-ra, sertésből 1,5%-ra, marhából 20%-ra zuhant le, ami kb. 25 - 30%-os csökkenést jelentett a paraszti jövedelmeknél is!! (Vö. 51. táblázat.) A gabonafélékből cséplési-, ill. őrlési díj fejében további termékmennyiséget adtak át a termelők. Elegendő, ha most csak a kenyérgabona esetében jelezzük az e címeken adódó teher súlyát: CSÉPLÉSI, ILL. VÁM ŐRLÉSI DÍJ KENYÉRGABONÁBÓL 1950-52

130 (tonna) 52. táblázat 1950 1951 1952 Cséplési díj 107 680 118 510 91 790 Malmi vámőrlési díj 157 290 180 910 151 030 Felvásárlás összesen: 1 241 570 1 488 870 1 301 560 1950-ben tehát az összbegyűjtés kb. 1/5-e, 1951-ben közel 1/4-e (!), 1952-ben ismét 1/5-e származott cséplési-, ill. vámkeresményből. Nézzük meg ezek után, hogyan alakult az összbegyűjtés, s azon belül a kötelező beszolgáltatás számsora 1950-52 között (1949. évi összesítő adat - sajnos - nem áll rendelkezésemre, és az 1950-es adatok is hiányosak). AZ ÖSSZES CÍMEN TÖRTÉNŐ BEGYŰJTÉS ALAKULÁSA (BÚZAVAGONBAN) 1950-1952

131 53. táblázat Év Termény Bor Állat Tojás Tej Összesen 1950 522152 1951 246 219 24 609 137 994 39 056 46 044 493 922 1952 207 708 17 814 190 974 45 989 69 347 531 832 1950 Ebből kötelező beszolgáltatás (adó+beszolgáltatás) 150 000 1951 141 466 7 391 24 328 28 595 34 518 236 298 1952 150 607 7 624 143 595 41 751 50 345 393 922 Látható, hogy az összbegyűjtés mennyiségileg lényegében szinten maradt 1950-52 közt; a termelők szempontjából bénító a kötelező beszolgáltatás arányának 129. 119/10/1952. NT sz.h. - Mt HT 1952/86. (márc. 29.) 130. Az 51. és 52. táblázatokhoz: Adattár II. 312.131. A táblázat forrásaihoz ld. az 90. táblázathoz tartozó jegyzetet! Megjegyzendő: a Stat. Évk. 1949-55 adatai a terményeknél 5-10, az állati termékeknél 15-20%-kal magasabb értékeket adnak. (239. és 242. old.)