Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)
II. A sztálinizmus mélypontján. A beszolgáltatási rendszer 1948-1953 június
BAROMFI- ÉS TOJÁSBEADÁSI KÖTELEZETTSÉG 1951-1952 107 (kat. holdanként) 1951 1952 Téesz 1 kg baromfi 15 db tojás 2 kg baromfi 25 db tojás Háztáji 2 kg baromfi 27 db tojás 2,20 kg baromfi 30 db tojás Téeszcsé 2 kg baromfi 27 db tojás 2.30 kg baromfi 35 db tojás Egyéniek 2.25 kg baromfi 30 db tojás 2,40 kg baromfi 40 db tojás A Szabad Nép a terhek ismételt növelését az ismert érvekkel igyekezett alátámasztani: nőtt az iparban foglalkoztatottak, azaz a központi készletekből ellátandók száma, s így növelni kell az állami készleteket, amivel a mezőgazdaság "hozzájárul" a gépek cseréihez, a villamosításhoz, a sok műtrágyához, az iparcikk-ellátáshoz melyet az ipartól kap... (ismeretes, hogy az agrárpolitikából eredően a növekvő területű téesz-ek is egyre kevésbé, az egyéni gazdaságok pedig egyáltalán nem részesültek a felsorolt előnyökből). Az meg egyenesen ellenkezett a tényekkel (még az igen jó időjárást követő, a világháború óta messze legjobb 1951. évi termés után is), hogy a becsületesen dolgozó paraszt "könnyedén" teljesíthette a beszolgáltatást s "bőven" maradt feleslege is (erről később részletesen szólunk). A cikk azzal igyekezett lelkesíteni az agrártermelőket, hogy a begyűjtési árak "szilárd", előre megszabott, "jó árak", s hatalmas bevételt jelentenek a falunak. (Az árkérdést külön fejezetben tárgyaljuk, most csak annyit: a beszolgáltatási árak az önköltséget sem fedezték, s így a Szabad Nép cikkének befejező tétele, miszerint az új begyűjtési tvr erős ösztönzést adott a termelés fokozásához, már szinte a gúnyolódással volt határos. 108 ) 1952-ben igen gyenge termést takarítottak be a magyar mezőgazdaságban. A növénytermelésben messze elmaradtak az 1949. évi eredménytől, az 1951. évi terméstől pedig 30-50%-al! A kukorica- és burgonyatermés még az 1945. évit sem érte el! Nyilvánvaló volt, hogy az 1951. évi jó termés igézetében kialakított és a termelés további növekedésével számoló 1952. évi beszolgáltatási kötelezettség teljesíthetetlen lesz. A Földművelésügyi Minisztériumban már 1952 júniusában látták, hogy a termelőszövetkezetek előírt beszolgáltatásuk teljesítése, ill. a vetőmag és takarmányalap biztosítása esetén nem lesznek képesek fedezni a tagságnak járó részesedést, ezért a szövetkezetek terhelésének enyhítését javasolták. 109 A parasztság 1952/53 telére válságos helyzetbe került: 800 ezer gazdaság ellátottsága volt hiányos, azaz a beszolgáltatás után vagy a termelői és háztartási szükséglet, vagy a vetőmag, nemegyszer mindkettő csak elégtelenül volt fedezhető. 110 A beszolgáltatási előírásokat ugyanis - a gyenge termés ellenére - nem mérsékelték. Sőt: az egyéni gazdaságoknál 1953-ra sem került előtérbe a csökkentés, jóllehet 1952 világossá tette, hogy az időjárás nem igazodik az 107. 1951: 10. tvr. - MK 48. (márc. 18.); 2/1952. Begy. M. sz. r. - MK 2. (Jan. 6.) E beadást minden «00 négyszögölnél nagyobb földdel rendelkező gazdára kirótták. 108. SzN 1952. jan. 10. (Az új begyűjtési törvényről) 109. Előterjesztés a titkárság részére 1952. jún. 16. - UMKL- Erdei F. - 1/c. 110. A parasztság kenyérgabona termése és felhasználása. - KSH 1952. (KSH könyvtára)
