Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

I. A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1945-1948

A kötöttségek, a tulajdonosi jogok korlátozása hiánygazdasági környezetben eleve hátrányosak a termelő számára, azonban alig elviselhetővé azokat az elvonás jellegű árak tették. így aztán a termelési és értékesítési kedv csökkent, kialakult és egyre jelentősebb szerepet játszott a feketepiac. A feketepiaci értékesítés némileg javította a gazdagabb parasztság jövedelmi helyzetét, a kis- és szegényparasztságnak azonban nemigen volt feketéznivalója. Az alacsonyan tartott felvásárlási árak korántsem jelentettek könnyebbséget az ipari munkásság számára: a termelői, ill. fogyasztási árak közötti nagy különbség a kereskedelem profitját és az állami bevételeket növelte. A fogyasztói árak a termelői árak kettő-négyszeresét érték el. A kormányzat a közvetlen termelési kényszert is gyakorolta a termelőkkel szemben: ha egy birtoknál fennállott a veszély, hogy nem művelik meg rendesen, vagy esetleg parlagon marad, eredménytelen felszólítás után hatósági gondnok vehette át a művelés irányítását. A Horthy-korszak utolsó, háborús éveiben nem hiányzott a mezőgazdasági munkásokkal szembeni fellépés sem: 1943-tól, ha a munkások a maximált bér ellenében nem voltak hajlandók valahol leszerződni mezőgazdasági munkára, munkaszolgálatosként lehetett őket kirendelni oda, ahol megtagadták a munkát. Általában is a növekvő munkaerőhiány és a militarizálódó gazdasági rend közepette a hatósági munkaközvetítés eredménytelenségekor munkaszolgálatosokkal igyekeztek betömni - egyre kevesebb sikerrel - a réseket.

9 1944-re - komoly volt a munkaerőhiány - a mezőgazdasági cselédek mozgási lehetőségét is erősen korlátozták: csak akkor bonthattak szerződést, ha igazoltan máshová szerződtek mezőgazdasági munkára. A mezőgazdasági munkások is kötelesek voltak évente február 20-ig valamely birtokkal szerződést kötni.

10 Egyes termények, főként az ipari növények termelését is kényszertermeléssel igyekezett fokozni a kormány. így a 15 kh feletti birtokon gazdálkodók területük 7%án voltak kötelesek ipari növényt termelni (választhattak a közigazgatási egységenként, a lájtermelési elvet is figyelembe véve előírt növényféleségek között). A termelőkkel szerződést kötöttek, melyben kedvezményeket is - olcsó vetőmagot, előleget, műtrágyát - biztosítottak. A mezőgazdasági termelőket e rendelkezések sem voltak képesek többtermelésre bírni, az ipari növények kivételével. Hiányzott ehhez a munkaerő, a munkakedv, az érdekeltség, a műtrágya és az ipari felszerelés. Az állattenyésztés ugyan 1938-43 közt először haladta meg az 1911. évit, de aztán erős hanyatlás következett. Rendelkezések sora célozta - az elégtelen termelés láttán - a fogyasztás korlátozását. 1940-től egyre több alapélelmiszert csak jegyre, fejadag szerint lehetett kapni.

11 Bevezették az ún. hústalan napokat: hétfőn, kedden és pénteken húst ál9. 212200/1943. FM sz. r. - RT 624. 10. 30/1944. MEsz. r. - RT 1. 11. 153900/1940. FM sz. r. - RT 727. A kenyérfejadag eleinte napi 25 dkg volt, 1942-ben már csak 16 dkg, 1944-ben 20 dkg (nehéz testi pótadag mindig volt). 112910/1942. KM sz. r. - RT 3479., 116610/1944. KM sz. r. - RT 1942.