Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig

ERDÉSZ ÁDÁM Városi mozgalom nagyközségi szervezetért Gyula több rövid életű próbálkozás után 1873-ban nyerte el -úgy tűnt, véglegesen - a rendezett tanácsú város státust. Jó tíz év múlott el, mire a város polgárainak nagyobbik része érzékelni kezdte a korábbinál önállóbb közigazgatási szervezet működésének gazdasági és infrastrukturális eredményeit. Ám az első bő évtized elteltét nem az egyelőre még szerény sikerek számbavétele s nem a jövő tervezgetése követte, hanem az 1880-as évek közepére váratlanul szabályszerű tömegmozgalom robbant ki a rendezett tanács ellen s párhuzamosan a nagyközségi szervezet visszaállítása érdekében. A rendezett tanácsi adminisztráció, a városi ranggal együtt járó közigazgatási feladatok tetemes költségei nem egy város polgárait késztették az olcsóbb nagyközségi szervezet visszaállítására, vagy legalábbis a visszaállítás megkísérlésére. A gyulai események felidézése már csak az összehasonlítás miatt sem érdektelen, de ez esetben fontosabb, hogy rekonstruálnatj uk egy hirtelen fellobbanó tömegmozgalom saj átosságait: a mozgalom dinamikáját, a vezetők és a támogatók rekrutációját, az alkalmazott eszközöket. Emellett nyomon követhetjük, hogy bizonyos, korábbi pozícióikat és presztízsüket elvesztett csoportok miként próbálták a városon belüli feszültségeket kihasználva korábbi szerepüket visszaszerezni. Mindenekelőtt az események sora: 1885. április 14-én egy németvárosi polgár, Gerléin Mihály és hat társa kérvényt nyújtott be a megyei törvényhatósághoz, melyben kérték a rendezett tanács megszüntetését. A kérvényhez 2135 aláírást tartalmazó ajánlási íveket csatoltak. Az ugyancsak mellékelt adókimutatás szerint a 2135 aláíró fizette a város egyenes állami adójának több mint a felét. Azaz, a beadvány megfelelt az 1876. évi V. tc. előírásának, mely szerint a rendezett tanács nagyközséggé alakításának egyik feltétele, hogy az átalakulást a város egyenes államadójának több mint felét fizető lakosok és birtokosok kívánják. A törvényhatósági bizottság május 18-án tartott ülésén, részben az aláírások bizonytalan volta, részben a kérvényben foglalt indokok elégtelen-