Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig

SZABÓ LÁSZLÓ A bűnözés erkölcsi megítélésének változásai a Jászkunságban a xix-xx. században 1. A társadalom kutatóját a bűnözés, mint társadalmi jelenség két alapvetően eltérő szempontból érdekelheti leginkább. a) Egyfelől, hogy a bűnözés, a bűnözés módjai, arányai változásának, számszerű módosulásának melyek a társadalmi okai; milyen rétegekből, csoportokból kerülnek ki a bűnözők? b) Másfelől mi a bűnözés vagy egyes módozatai, bizonyos rétegekhez köthető bűnözési típusok megítélése egy adott közösségben, társadalomban, korban? Magam a címben ugyan az utóbbi lehetőséget jelöltem meg, mégsem kerülhetem meg az előbbit. Azt mutatom be, hogy a bűnözés bizonyos típusai (a vagyon elleni, közösségi érdeket sértő, közösséget károsító bűntettek) a jelzett korszakban milyen arányúak s megítélésűek lehettek a közvetlen közösség szempontjából. Szorosan összefügg ez a kérdés a közösség szerkezetével, irányításával, a közösség és a helyi közigazgatási rendszer (apparátus) mindenkori viszonyával. S egyben jól kapcsolódik szekciónk választott témájához is; ugyanis a bűnözés bizonyos, fentebb vázolt típusait a XIX-XX. századi közösségi megítélés negatív vagy pozitív előjelű véleménye kísérte, s olykor az ellenállás megnyilvánulásaként kezelte. Mintegy szolidáris volt a bűnözőkkel, illetve nem tekintette a törvénysértés bizonyos módozatait bűnnek. 2. A témával, mint Szolnokra került legújabb kori történész, majd néprajzos a hatvanas évek közepétől kezdtem foglalkozni. Néprajzi gyűjtői, falujárói megfigyeléseimet, tapasztalataimat igyekeztem összefogni egy kérdőívben s a rá lehetséges válaszokban. („A magántulajdon és társadalmi tulajdon fogalma és megjelenése mai parasztságunk gyakorlatában" című tervezetem alapján.) A munka félbe maradt. Ám látnom kellett a további, más természetű kutatásaim során, hogy olyan szilárd - erkölcsileg is stabil - közösség életében, mint a Jászság népének közössége, erős változás állott be e tekintetben. Úgy véltem, nem lenne haszontalan rendszeres megfigyeléseket végeznem, de ezt a korszak nem segítette.