Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

I. szekció: Paraszti radikalizmus a 19-20. század fordulóján

ség, a kultúra, gondolkodás, mentalitás - ez az a fogalmi kör, amelyen belül megérthető az emberi viselkedés. Megérthető az, hogy egy esemény miért ott és miért nem másutt történik meg. Orosz István szerint Debrecen példa arra a gazdasági üzemszervezetre, amely nyilván ott rejtőzik a hódmezővásárhelyi és a többi mozgalom hátterében. Miért nem volt Debrecenben Szántó Kovács-mozgalom? Azért, mert nem elegendő ezen üzemszervezeti forma előfordulása, valami más is kell hozzá. Ez már túlmutat az ökonómiai tényeken. Hódmezővásárhelyen hiányzott a nagybirtok, amely Békés megyére eléggé jellemző. Tehát különböző gazdasági adottságú területekről van szó. Kifejti még, hogy izolált, lokális mozgalmak voltak ezek, soha nem váltak „összalföldi" mozgalommá. Nagy erővel robbantak ki helyileg, maj d könnyen leszerelhetően szűntek meg. Nagy hasonlóságot lát Gyáni a korai iparosodást végigkísérő mozgalmakkal, bár azok más társadalmi közegben, más célok érdekében zajlottak. Kiemelni az igazságosság szerepét, amellyel a modern társadalomban nehéz mit kezdeni, mert a piaci viszonyok nem az igazság szerint szerveződnek, hanem rideg, racionális logika szerint. Az igazságosság, egyenlőség eszméjét képviselő kultúra vagy szubkultúra állt az agrármozgalmak hátterében. Ezt kellene feltárni, ennek segítségével kellene megközelíteni a helyi előkészítő és determináló körülmények szerepét. A mozgalmak pontszerű előfordulása vetette fel azt a gondolatot, hogy nagy összefüggésekkel ezeket nem lehet megmagyarázni. Nagy P. Tibor az információ és a kommunikáció hiányos voltára utaló kérdésére Gyáni azt válaszolta, hogy Békés megyében ismert: egymás után és hatására történtek a fellángolások. Ezek nem modern típusú, felülről megszervezett mozgalmak voltak, hanem átmeneti jellegű reaktív mozgalmak, amelyek lokálisan, egymástól függetlenül, integrálódásra képtelenül zajlottak, de nem is akartak tömegmozgalommá válni. Kósa László: Történeti-néprajzi, viseleti példát hoz az izoláltság kialakulására. A szakirodalom szerint az izolált népviseletek a jobbágyfelszabadulás utáni felbuzdulás, az önálló paraszti tudat kifejeződései. De miért éppen Kalocsán és Mezőkövesden, miért nem másutt? A Rábaközben a fbldtelenség, a Sárközben az ellenkezője váltja ki. A Csallóközben, a Sárréten az óriási földbőség ellenére valami mégis elmarad. Mindenütt van valami különös motiváció és egészen szubjektív okok játszódnak közre egy-egy divat elindulásánál. Nem ismerjük pontosan ennek hátterét és sohase fogjuk megismerni.