Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

I. szekció: Paraszti radikalizmus a 19-20. század fordulóján

Sima szándéka az interpellációval mindössze az volt, hogy a kormányzat figyelmét az agrárproblémára irányítsa. Azzal a kijelentéssel, hogy az iparos és gyári világ mozgalma csak a munkaadókat fenyegeti, az alföldi munkásmozgalom viszont az állam rendjét, a tulajdon szentségét, - csak a gondok nagyságát, a kétfajta munkásmozgalom közötti különbség lényegét kívánta szemléletessé tenni.

28 Am a felszólalása a munkások körében legalábbis értetlenségre talált. Kényelmetlen helyzet, mert a kormánypárt Simát, mint a társadalmi rendre rendkívül veszélyes agrárszocializmus spiritus rectorát kívánta láttatni, abból kiindulva, hogy a szocialistáknak mindenki ellenfele, akinek vagyona van.

29 Éppen Sima volt az, aki bebizonyította, hogy ez messze nem igaz. A szentesi parasztszocializmus legfőbb sajátossága éppen az, hogy az úri világ elleni erkölcsi hadjáratnak a kisbirtokosok csatlakozása adott különleges hangsúlyt. Sima és a szentesi parasztszocialisták szembekerülésének oka, hogy a képviselő munkásvédő hozzáállását preventív jellegűnek ítélte a parasztság. Tehát Sima azért követeli a változtatásokat, hogy elejét vegye a birtokos osztály és a kételkedő munkásnép összetűzésének, hogy megakadályozza a tulajdon szentsége elleni agitációk eredményességét.

30 Ebből a munkások arra a következtetésre jutottak, hogy Sima konzervatív szándékoktól indíttatva a birtokos és vagyontalan osztály közötti egyenlőség elodázására törekszik,előbbiek kiváltságos társadalmi helyzetét utóbbiak gazdasági helyzetének javításával kívánja konzerválni. Tüntetést szerveztek, ahol Simát a munkásosztály legnagyobb ellenségének tüntették fel, aki a vagyon- és osztályrend potenciális izgatóival szemben kész akár fegyveres erőszakkal is fellépni. Sima a hatalom és a munkások vádjaival szemben leszögezte: ő valóban tagja a munkásosztálynak, s nem barátja sok ma fennálló rendnek. Sőt az aktív munkában eltöltött évek száma után talán még a munkásvezér cím is inkább helytálló, mint megbélyegző. Ha törvényes mezbe öltött jogtalanságok, visszaélések elleni fellépés szocializmus, akkor ő szocialista - hangoztatta. Ilyen alapon támogatta a munkások gazdasági törekvéseit, pendítette meg a szorgalmasabb elemek vagyonszerzésének állami támogatását. Két esetben viszont nem kívánt azonosulni a munkásmozgalommal: ha az a polgári társadalmi rend feszegetésének útjára lépne, illetve ha nem változtat a „nincs haza - csak világ" utálatos elvén. Tudjuk, hogy a parasztszocialista mozgalom végig megőrizte a törvé28 Szentesi Lap 1895. január 30. 29 Szentesi Lap 1895. február 1. 30 Szentesi Lap 1894. május 27.