Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

I. szekció: Paraszti radikalizmus a 19-20. század fordulóján

setük, de a „célszerű szögény emberrel", a napszámossal szembeni társadalmi kifogásaik, megvetéssel párosuló szociális különbségtudatuk a szervilizmusra nem kényszerülő független munkáshelyzet élményéből táplálkoztak. Ezt a tudatosan fenntartott társadalmi distanciát támasztotta alá a nagy erőt és kitartást igénylő munka elvégzésének képessége, illetve az e képességét kiemelkedően jutalmazó keresményből vett téglás ház és kis földecske. Csakhogy a nagy ármentesítések, lecsapolások befejeződtek a '80-as évekre. Bár ezzel a kubikosság létjogosultsága nem szűnt még meg, hisz a változatlan ütemben épülő vasútvonalak, a budapesti építkezések további munkaalkalmakat kínáltak, de az Alföld nagy földmozgató munkáinak elmaradása tömegek számára a kereseti mobilizáció egy fontos csatornájának kiesését jelentette. Lassan összegeződtek azok a folyamatok, melyek a negyedtelkes és törpebirtokos gazdák, feles kisbérlők megélhetési gondjai miatt a birtokosok nem birtokból származó jövedelmét, a mellékkeresetet fő jövedelmi forrássá avatta. Ez tovább csökkentette az eleve földmunkára utalt részesek és napszámosok elhelyezkedési lehetőségét, s végül betetőzte a negatív tendenciát a városba visszatért, a megyében már funkciótlanná vált kubikosok tömege. Első törekvéseik a munkások szellemi képzésére irányultak és a saját kútfőből táplálkozó spontán javítási törekvések keletkezéséhez kapcsolhatók.

11 Mindez nemcsak a munkásoknak, az államnak is érdeke volt, de jelentőségét mégis az adta, hogy csak a műveltség révén levethető, nyers mozgalmi habitus elhagyása után számíthatott a szervezkedés társadalmi integrációs könnyebbségre, a társadalmon kívüliség érzetét keltő „csőcselék" megbélyegzés elhalására. Sarkadi polgármester úgy vélekedett, hogy a kőművesek létrehozta Altalános Munkás Betegsegélyező Pénztár a szocializmus valódi szimptómáihoz képest ártalmatlan jelenség, a Békés és Csanád megyében észlelt agitatív szocializmus csongrádi beszivárgása egyelőre nem számottevő,

12 a törekvések főként a munkások szellemi képzésére irányultak. Az egyleti szervezkedés társadalmi funkcióját néha összetévesztették a politikai érdekképviselet ugyancsak jogos igényével, s ez tovább mélyítette a kölcsönös bizalmatlanságot. Egyesülésben keresni a társadalmi hátrányok csökkentésének eszközét - alkotmányos joga volt 11 Szentesi Lap 1894. április 10. 12 Szentesi Lap 1894. március 9.