Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

V. szekció: Küzdelem a privilegizált helyzetért, annak megőrzéséért

nyos kérdések, mert lehetséges, hogy mások, másutt megoldják azt, mert ott van hozzá megfelelő anyag. Összefoglalva: a probléma legyen a fontos, ne csupán a forrásanyag, és figyeljen mindenki a mások eredményeire. Nagy Péter Tibor: Véleménye szerint meg kellene kezdeni a források szemantikai elemzését, tehát a különféle, látszólag csak szakmai igazgatási, gazdaságpolitikai stb. fogalmaknak a társadalomtörténeti értelmét megállapítani. Szántó László: Somogyban elkezdtek egy '45 utáni elitkutatást, szeretnének kapcsolódni máshol folyó kutatáshoz. Benda Gyula zárszava: Válaszol Szántó felvetésére. A „szocialista" korszak elitrétegeiről nagyon konkrét kutatások folynak, amelynek eddig elért eredményei remélhetőleg hamarosan megjelennek írásban is. Gyáni Gábor és Tóth Zoltán véleményével, bírálatával kapcsolatban elmondja, hogy valóban újra és újra megfogalmazódnak, aktuálissá válnak az általuk kritizált módszerek. A Hajnal István Kör fontos feladata, hogy elősegítse az ország egymástól távol eső helyein azonos vagy hasonló témával foglalkozó kis műhelyek kapcsolatteremtését és tartását. így valóban megszülethetnek a hiányolt szintetizáló dolgozatok. Véleménye szerint hiába adat- és bibliográfiagazdag egy kérdéskör, ha nincs egységes mutatórendszere, amely az összehasonlításokat elősegítené. Előrelépésnek érzi, hogy a konferencián sok, eddig feltáratlan, ismeretlen forrás került bemutatásra. A következő lépés ezek forráskritikájának elvégzése. Példának hozza fel az '56-os forrásanyag feltárásának Varga László által szervezett programját, amelynek egyik „terméke" Tyekvicska Árpád itteni előadása volt. Egyetért Gyáni Gáborral, hogy nagyon fontosak a kérdések, az összehasonlítások és az összegzések. Az összehasonlításhoz viszont két dolog szükséges. Az egyik a statisztika. Ezzel kapcsolatban az a véleménye, hogy még mindig nincs elegendő helyi, jól dokumentált esettanulmány ahhoz, hogy valamilyen tömegességről lehetne beszélni. A másik, hogy nincs elegendő egyedi, végig leírt eset, tehát az eddiginél több helyi esetleírásra van szükség. A konferencia értelmezésére, összehasonlítására kell a hangsúlyt helyezni. Felhívja a figyelmet a paraszti kultúra által kifejlesztett szimbolikus elemek jelentőségére. Végezetül hangsúlyozza, hogy a konferenciának rövidre szabott idej ét sok beszélgetésre, véleménycserére, értékelésre, összegzésre és mindig bizonyos mértékű továbblépésre kell felhasználni.