Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
V. szekció: Küzdelem a privilegizált helyzetért, annak megőrzéséért
ASCHAUR WOLFGANG A magyarországi németek falvainak átalakulása a második világháború után, Baranya megye példáján Egyszer volt, hol nem volt, 250 évvel ezelőtt, az üveghegyeken se innen, az Óperenciás tengeren se túl, volt egy ország. Nevezzük Magyarországnak. Hosszú háborúk után a császár és a bárók számára világossá vált, hogy most az országon tudnak uralkodni, de óriási hiány mutatkozott adóalanyokból. Ezért a birodalom más részeiből hívtak embereket, könnyű életet ígérve nekik. A jövevényeket németeknek nevezték. Az élet azonban nem volt habostorta - ahogy ezt Pelikán elvtárs Bacsó Péter „A tanú" című filmjében több mint 200 évvel később is konstatálja. A jövevényeknek az első években csak hamuba sült pogácsára telt. Néhány évtized után azonban - mivel sikerrel tudtak beilleszkedni javulni látszott helyzetük. Éltek, éldegéltek, különös dolog nem történt évtizedekig. Beszélték a nyelvüket, nem ápolták! Volt kultúrájuk, nem adták elő. Egyszerű, paraszti népesség volt. Egyszer a bárók - szűkös helyzetükön javítandó - gondoltak egy merészet. Mi lenne, ha a császár adórészét is inkább ők tehetnék zsebre s végre nélküle uralkodhatnának az országon. Ehhez azonban el kellett szakadni a birodalomtól. Sok civódás, s vesztett háború után sikerült a tervük: Magyarország szabad lett. A magyarok legnagyobb része nem volt üyen szabad, s talán fogalma sem volt arról, mi is a szabadság, de a bárók jósága nem ismert határokat s imigyen világosították fel a tudatlanokat: A szabadság legmagasabb foka az, ha a magyarokon csak magyarok uralkodnak. És hogy mindenki szabad legyen, az volt a törekvésük, hogy Magyarországon mindenki magyar legyen. Ennek a politikának az lett az eredménye, hogy a németek tényleg nacionalisták lettek, mégpedig - a magyar nacionalisták szempontjából kevésbé tolerálhatóan - német nacionalisták. A második világháború után az új bárók úgy döntöttek, hogy internacionalistáknak nevezik magukat. Ennek ellenére azt lehet megállapítani, hogy az állam eljárása a magyar jobboldaliakkal szemben teljesen más volt, mint a német