Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
V. szekció: Küzdelem a privilegizált helyzetért, annak megőrzéséért
hatalma alóli kibontakozás 's Királyi Városságra való törekedés igen természetes 's jelenleg eléggé nem méltányolható vágya az erőre vergődött Városokban megszüntessék, 's ez által a' Megyék jelentősége fenn tartassék addig, míg a' szárnyaik alatt meg erősödendő községi rendszer hatását kifejtendi, 's a' feudalisticus intézmények ideje lejártával 's a' nép képviselet életbe léptével a'jelen Megyei rendszer átalakíttatik..." 18 Nagykőrös, de Kecskemét is olyan szabadalmas mezőváros volt, amely megőrizte autonómiáját, társadalmi-gazdasági és vallási egységét. Földesúrhoz cenzuális viszony fűzte őket, amelytől azonban redempció árán megszabadultak, önerőből függetlenedtek annak ellenére, hogy az érvényben lévő jogrend a feudális birtokviszonyokat, tulajdonjogot erősítette a kapitalisztikus, polgári tulajdonviszonyokkal szemben. Cegléd - kényszerű körülmények hatására - más útra kényszerült a XVIII. században. Nagykőröshöz hasonlóan, Cegléd mezőváros is egységes református közösséggé kovácsolódott a XVI-XVII. században. A Clarissák birtokjogához kétség nem férhetett, ezért a Neoaquistica Comissio 1714-ben megerősítette őket ceglédi tulajdonukban. A mezőváros kiváltságos állapota fokozatosan megszűnt. A római katolikus testületi földesúr támogatta a római katolikusok bevándorlását, s földhöz is juttatta őket. Már 1749-ben elkészült az urbárium, de annak végrehajtása egyelőre még nem kezdődött meg. A XVIII. század közepén már a földesúri hatalom diadalmaskodott a mezővárosi autonómia felett. A magisztrátusban feles arányban voltak reformátusok és római katolikusok, s a földesúr beleszólt a főbíró-választásba is. Megszervezték az úriszéket, amely közvetlen ellenőrzést gyakorolt a magisztrátus felett, felj ebbviteli joghatóságként működött. A rekatoláziós törekvések szabad utat nyertek, melynek következményeként az 1750-es években a római katolikusok elvették a reformátusoktól az ősi templomukat, s a református iskolát is visszafejlesztették. Az egykori privilegizált mezővárosra a legnagyobb csapást az urbárium végrehajtása jelentette. Az úrbéri kérdőívre adott feleletükben a ceglédiek arról szóltak 1767-ben, hogy az 175 l-ben kihirdetett urbárium bevezetésére nem került sor, ezért, nem mondható meg, hogy ki hány telkes jobbágy, s mennyi földet birtokol. Tehát, hasonló volt a helyzetük a kecskemétiekhez és nagykőrösiekhez. Az úrbérrendezésre az 1770-es években került sor. A ceglédi jobbágyokat jobbágy telek-szervezetbe szorították. Megállapították, hogy kinek-kinek mennyi a jobbágy telki 18 Nóvák László: „Szabados Nagy Kőrös Várossá" nemzetes főbírája Bakos Ambrus. (Az Arany János Múzeum Kismonográfiái 7.) Nagykőrös, 1987. 50-59.
