Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
V. szekció: Küzdelem a privilegizált helyzetért, annak megőrzéséért
a donációkérés tervét is, ám az előző sikertelenség nyomán a kérés országgyűlés elé történő beterjesztése teljesen időszerűtlenné vált. 24 ) A sikertelenség ellenére az 1832/36. évi országgyűlésre kidolgozott utasítások közé újra bevették, hogy amennyiben a „...Katona állítás terhétől ez úttal sem mentethetnének fel a kerületek... a Katona Állítás terhe a Megyebeli Birtoktalan Lakosok számokhoz képpest mérsékelve vettessen ki a Kerületekre". A közgyűlés ekkor már a hadiadó fizetésével kapcsolatos állásfoglalást sem kerülhette el. A redemptusok nevében késznek mutatkoztak az 1745-ös redempció idején vállalt 83 nádori portára eső adóösszeg mindenkori fizetésére, ám azzal a megkötéssel, hogy e »• • .Javakon túl minden egyéb Jász-Kún Lakosok (ti. redemptusok) birtokjukban lévő Javak és Haszonvételek az Insurrectionalis terheknek objectumai legyenek, következésképpen a Kerületek újabb Porták kivételével igasságosan eddig se, és most se terheltethetnek, míg az Ország Gyűlései Törvény által el nemhatároztatik, hogy a Kerületekben mennyi és milyen Javak, vagy Haszonvételek legyenek a Contributio tárgyai? mellyek, s millyenek pedig az insurrectionalis kötelességeket illetően..." 25 (A Jászkunságra ekkor 100 nádori adóporta esett, de már közismert volt ezek számának 1836-ban bekövetkezett 125-re emelése. 26 ) A hadiadó fizetésére, illetve az insurrekcióra köteles jászkun lakosok és birtokok országos törvény általi elkülönítése már soha nem valósult meg. 1832-től a magyar országgyűlések fő meghatározójává a polgári átalakulásért vívott küzdelem vált, melybe a nemesi kiváltságok lebontása is bele tartozott, s az égető országos problémák megoldatlansága miatt a jászkun követek a kívánságukat még elő sem tudták terjeszteni. Az 1839-es új diéta utasításai közé ugyan még beiktatta a kerületi közgyűlés, ám az 1843-asba már nem. 27 A Kerületek ekkorra már maguk is belátták törekvéseik megvalósíthatatlanságát, s hamarosan az is nyilvánvalóvá vált, hogy hosszabb távon a jászkun privilégiumok megléte sem felel meg a polgári átalakulás alapelveinek. A jászkun redemptus lakosság, valamint a törzsökös hajdúk nemesítésére tett kísérletek jól mutatják, hogy a szabad kerületek társadalmi fejlődése minden pozitív vonása ellenére sem kapcsolódik olyan szervesen a polgári fejlődéshez, mint azt sokan korábban hitték. A feudális környezet hatására mindkét terület társadalmi viszonyaiban megfigyelhető egy lassú feudalizálódási folyamat, melynek révén a Jászkun 24 SZML Jk. Ker. kgy. ir. 1830. 4. fasc. 1434. szám. 25 Uo. Jk Ker. kgy. ir. 1832. 4. fasc. 2207. szám. 26 Bagi Gábor: i. m. 119. 27 Uo. 130-131. és 146-147.
