Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

V. szekció: Küzdelem a privilegizált helyzetért, annak megőrzéséért

MOLNÁR AMBRUS A bajomi nemesek erőfeszítése a város birtoklásáért és kiváltságaik megtartásáért a XVILXVIII. század fordulóján Bajom lakosságának jelentős része a helység keletkezésétől kezdve nemesi kiváltságokkal rendelkezett. A XV-XVI. században, a Bajomi család földesurasága idején több kuriális nemesnek volt udvarháza, nemesi telke és kúriája Kis- és Nagybajomban. A XVII. század elején, amikor Nagy András hajdúgenerális lett a bajomi uradalom földesura és a bajomi vár parancsnoka, a város jobbágy lakosságára is kiterjesztette a hajdúkiváltságokat, sőt a Nagykunságból érkezett sok jobbágy a szárnyai alatt nyert hajdúnemességet. 1610-ben az úgynevezett „kassai egyezségiben ezért van szó arról, hogy Nagy András bocsássa el azokat a jobbágyokat Bajomból és a Sárrét vidékéről, akiket magánál tart, és akik más földesurak jobbágyai voltak.

1 Osváth Pál, a bihari Nagysárrét első monográfusa szerint „az erdélyi törvénykönyvben N. Bajom is azon helységek között lévén beiktatva, melyek 1605-ben hajdúi kiváltsággal ajándékoztattak meg". Ez ugyan nem felel meg a valóságnak, de a gyakorlatban valóban hosszú időn át élt a hajdúkiváltságokkal. Mivel a XVII. században igen kevés és szórványos adatunk van a város életéről, nem lehet megállapítani a város lakosságának társadalmi kategóriáit. Tény azonban, hogy a lakosság túlnyomó többsége a XVII. század második felében is nemesnek vallotta magát. Erre utal 1666-ban és 1672-ben a Virginás István kisrábéi földesúr által adott záloglevél, amely szerint 35 „Bajomi Emberséges Nemes Személyekének. zálogosította el a kisrábéi pusztát.

2 A közvetlenül Várad felszabadítása után keletkezett 1692. évi kincstári összeírás 20 nemes és csupán 2 jobbágy családot talált Bajomban. Szinte természetesnek tűnik, hogy a bajomi nemesek közös birtokuknak tekintették nemcsak Bajom városát, hanem a régi bajomi uradalom néhány pusztáját is. Ebben a tudatban megerősítette őket az is, hogy a 1 OL P. 418. Károlyi lt. Harruckern cs. Fasc. AA. XXI. 1610. 2 OL E. 148. N. R. A. Fasc, 929/45. Filmtári dsz.: 6055. és 6083.