Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

V. szekció: Küzdelem a privilegizált helyzetért, annak megőrzéséért

PALMANY BELA Végvári és kiváltságos közösségek küzdelmei a szabadságok őrzéséért (1690-1770) Először is szeretném kifejezésre juttatni örömömet, amiért a konferencia ez alkalommal önálló szekcióban tárgyalja a kései rendi társadalom történetének egyik legizgalmasabb kérdését, különböző típusú közösségek hosszú, évtizedekig, nem ritkán évszázadokig tartó küzdelmeit ősi mentességeik, előjogaik megőrzéséért. Örömöm - nem titkolom - a problémakör jelentőségének és megvitatása fontosságának elismerésén túl személyes indíttatású is, mivel a „Rendi társadalom - polgári társadalom" konferenciasorozaton tartott korábbi előadásaim mindegyike kiemelten, vagy teljes egészében e témakör egyes megjelenési formáival, így a végvárakban élő különböző társadalmi rétegek, csoportok mentességeivel, előjogaival, a mezővárosok úrbéres és önkormányzati viszonyainak típusaival, a kuriális jogú területeket lakó, művelő közösségek helyzetével, az armalista családok nemességigazolási hercehurcáival foglalkozott. így talán nem szerénytelenség arra gondolnom, hogy e „ceterum censeo" ismételgetése is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ezúttal a program szerint kilenc előadás is tárgyalja e sokágú kérdéskört - de ezzel nem csökkenteni, sőt hangsúlyozni szeretném a szekcióvezető, Benda Gyula fogékonyságának, szervezőmunkájának jelentőségét. Őszintén remélem, hogy a mostam szekcióülés eredményeként a jövőben a helyi közösségek történetének kutatói fokozottabb figyelmet fordítanak az általuk vizsgált települések, kistájak közösségi kiváltságai mibenlétének -, a körvonalazható típusok és a feltáruló egyedi, különleges vonások tanulmányozására, továbbá a nagy történelmi sorsfordulók - pl. a török kiűzését követő újratelepítések, az országos úrbérrendezés, a jobbágyfelszabadítás - hatására bekövetkezett kedvezőtlen változásokra történő reagálások részletes megismerésére és elemzésére. Ha a rendi társadalom közösségi kiváltságai tartalmának és típusainak a vizsgálatára vállalkozunk, a leghelyesebb, ha a nemesi szabadságok és mentességek eredetéről vallott általános nézetből indulunk ki. Werbőczy Hármaskönyve - ha törvényerővel soha nem is ruházták