Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
IV. szekció: Paraszti önigazgatás, önszerveződés, egyesülés
A helyi társadalom ilyen szerveződésének közvetlen előzménye a hegyközség vagy szőlőhegy, malomkör, olvasókör stb. A reformkorban keletkezett gazdasági egyesületek (pl. Székesfehérvári Földmívelő Polgári Társaság, Szepes Megyei Gazdasági Egylet) funkcionális, formális, esetleg személyi kapcsolata a dualizmus kori gazdakörökkel még feltáratlan. Békés megyében a legújabb történeti statisztikai összesítés szerint 36 gazdakör típusú egyesület keletkezett az első világháborúig. 4 Összefogásukra regionálisan a megyei gazdasági egylet törekedett, országosan pedig az OMGE, a Magyar Gazdaszövetség, majd a Kisbirtokosok Szövetsége, illetve a Földművelésügyi Minisztérium központosító kísérleteit tartjuk számon. Tekintettel arra, hogy e konferencián több előadás (Bősze Sándor, Szabó István és Jároli József) is érintette az egyesületalakulás adminisztrációját, a szervezeti felépítés és működés általános kérdését, ezektől eltekintve a továbbiakban a gazdakörök településszervező szerepére koncentrálok. Tulajdonképpen már a gazdakör megalakulása is településalakító tényező, mivel a helyi társadalom intenzívebb szerveződése a korábban említetteknél. „A falusi jellegű önállóság első jele 1894-ben a szentmihálytelki olvasókör (majd gazdakör) megalakulása", amely hamarosan egyesítette az összes felnőtt férfilakost - írta a Szeged melletti község késői krónikása. 5 A szegedi várospolitika egyébként inkább fékezte, semmint támogatta a gazdakörök alakulását. Az árvíz után (1879) a kettősbirtokosok száma csökkent, ill. ők jobbára a városi egyesületekhez kötődtek. „Amióta Mária Terézia Kistelek kiszakításával megcsonkította a várost, minden olyan kezdeményezés, amely a tanyának valami önállóságot adna, ellenállásba ütközött." 6 A Szeged környéki hosszabb-rövidebb szervező munkával a közigazgatást tekintve „elszakították a köldökzsinórt". (Szatymaz, Mórahalom, Szentmihálytelek, Balástya.) Talán fáj dalommente sebb volt a községszületés, ha a gazdakör a régi vezetőket, a tanyai kapitányokat választotta elnökül, ületve Szeged polgármesterét díszelnökül. A gazdakörök faluszervező szerepére később is akad helyi és más vidéki példa. Székkor Edit szerk.: A magyarországi egyesületek címtára a reformkortól 1945-ig. Bp. 1988. Művelődéskutató Intézet 5 Giday Kálmán: A szegedi tanyai gazdakörök = Csongrád Megyei Honismereti Híradó. 1985. 103-112. 6 Uo.
