Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
IV. szekció: Paraszti önigazgatás, önszerveződés, egyesülés
Feladatkörében nem nehéz ráismerni az egykori céhek bejáró mesterének funkciójára. Ugyancsak a céhes hagyományok körébe is tartozó mozzanatok voltak életükben a közös, saját zászló alatti részvétel a feltámadási, úrnapi körmeneteken, a Márk napi búzaszentelésen, és a zászló alatti felvonulás a társulati tag temetésén. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a fóldészek társulata a földből élő céhe volt; a jobbágyi kötöttségektől megszabadulva a Szentháromság oltalma alá helyezték magukat targjai, a jó termésért imádkozva, a bőséges termésért pedig hálát adva az Egek Urának. Szent Vendel tiszteletét a németek és a városba a Jászságból és attól északra elterülő helységekből betelepült magyarok ősi lakhelyükről hozták magukkal. (A Józsefvárosi templomban oltára is áll.) 13 A két társulat ugyanakkor a korabeli egyesületek életét is élte, arra azonban nagyon vigyáztak, hogy országos egyesületekhez való csatlakozással függetlenségük nehogy veszélybe kerüljön. 14 A földészek a múlt századi állapot szerint magántársulatok voltak, még a helyi egyházközség vezetőjétől, a plébánostól is függetlenül működtek. A magyar földész társulat - iratai e közösségnek maradtak meg viszonylagos teljességben, így történetét részletesebben ismerjük - alapszabálya szerint a legfőbb szerv a társulati tagok közgyűlése volt, amelyet évente legalább egyszer, Szent István napján kellett összehívni. 15 Aközgyűlés előkészítését a társulat választmánya végezte. ^(Összetételét később ismertetjük.) A közgyűlések napirendjén az előző évről készített zárszámadás, a jövő évi költségvetés elfogadása, a pénztárosnak a felmentvény megadása szinte minden alkalommal szerepelt. Az esedékes tisztújítás is a Szent Istvánkor tartott közgyűlés feladata volt. Az új elnök választásakor számba vették a társulat ingó vagyonát is (ingatlanuk nem volt). A vagyonleltárak nagyon érdekes forrásai a társulat életének. 17 (Részletes ismertetésére e helyütt nem térhetünk ki.) A közgyűlés egyedi ügyeket is tárgyalt - számítva a vezetőség, a tagság véleményére. A közgyűlést közvacsora követte, a szükséges nyersanyagokat közös költségen szerezték be; minden résztvevőnek emellett előírt vacsoradíjat kellett fizetnie. A múlt században csak a férfitagok vehettek részt a 13 Bielek-Czeglédi 1986., Bálint S., 1977. II. 385., 388., Scherer 1938. II. 160. 14 BML Magyar Földész Társulat jegyzőkönyve 1930. október 26. választmányi ülés. 16 BML X. 102. Gyulai Első Magyar Földész Társulat iratai (1861), 1929-1949., Egyesületi alapszab. gyűjt. 595. 11. §. 16 BML Egyesületi alapszab. gyűjt. 595. 14. §. 17 BML Magyar Fölrész Társulat iratai. Vagyonleltárak 1877-1947. 18 BML Magyar Földész Társulat iratai. Jegyzőkönyv 1934. július 29. választmányi ülés, 1934. augusztus 20. rendes közgyűlés.
