Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
IV. szekció: Paraszti önigazgatás, önszerveződés, egyesülés
számos alkalmazottat foglalkoztató községszervezet társul az említett községi testülethez. Berényben495 családra 87, Ladányban64 családra 18, Kiséren 121-re 14, Apátiban 153-ra 22, Árokszálláson 219-re 35, Dózsán 65 családra 18 tisztségviselő jut. Az összetételt nézve mindenütt megtalálható a bíró, vagy bírák, mellettük néhány választott tanácsi tag (a későbbi magisztrátus szűkebb körű elődje), a nótárius, a tizedesek, a tanító, a pásztorok szinte valamennyi fajtája (ökörpásztor, sertéspásztor, borjúpásztor, gulyás, csikós, kanász, juhász, csordás), a csőszök, bormérők, mészárosok, kocsmárosok, molnárok, kocsisok, kézművesek, napszámosok, és ezek ellenőrei, vagyis a piacok, mészárszékek, állatok felügyelői és a borbírók. Ez a községi szervezetbe tartozó, község által fizetett nagy apparátus arra enged következtetni, hogy komoly községgazdálkodással állunk szemben, a község önmaga szervezi a közösség életét, irányítólag szól bele a legkülönbözőbb életmegnyilvánulásokba is. 6 Joggal vethető fel, hogy jászsági példánk tekinthető-e tipikusnak? Hiszen köztudott, hogy náluk - privilégiumaik miatt - általában az országos tendenciákat megelőzően már regisztrálható több folyamat. A más, nem kiváltságos területekről való adatok azonban általános érvényűvé teszik a Jászságról elmondottakat. Kecel községi igazgatásának rendszerét például Bárth János szinte ugyanilyennek írja le. Ott az irányító testületet a tanács és az esküdtek alkotják, élükön a bíróval, akit „feő-bíró"-nak vagy „öreg bíró"-nák is neveznek, megkülönböztetésül az „albíró"-tól, vagy „törvénybíró'%61. A testületi tagok között is ugyanúgy megtaláljuk a nótáriust, a borbírót, székbírót, malombírót, pusztabírót, kenyérbírót - vagyis a piacok és mészárszékek, az állatok és a bormérés felügyelőit a kocsisokkal, csőszökkel és a rend őreiként a hadnagyokkal együtt, mint a jászoknál. 6 A két testület között csupán időbeli eltérést vehetünk észre. A kecelihez hasonló példákat pedig szinte vég nélkül sorolhatjuk. Egyetértünk ugyanis Horváth Zoltánnak azzal a megállapításával, hogy „az ország lakosságának még a múlt század közepén is kb. háromnegyedét alkotó mezőgazdasági népesség, elsősorban a parasztság mindennapi élete nagy részben a falvakban folyt le... / s /.. .a falu önkormányzata volt ekkor az egyetlen forma, melyben a parasztnép egy-egy község keretében valamelyes autonómiát gyakorolhatott, s a község életének formálását több-kevesebb lehetőséggel végezhette..Maj d, mint lentebb írj a, „.. .a községet érintő ügyekben... / már /... a feudalizmus századaiban 5 Uó*., 1979. 172-174. 6 Bárth J., 1984. 153-182.
