Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)

III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után

beszolgáltatás vagy adóhátralék fejében, transzferálás címén az utolsó tehenet, a megmaradt tyúkokat is elvitték. Bíró Tamás Tiszatelken 1954 augusztusában vasvillát ragadott, amikor a községi és járási begyűjtési felelősök megjelentek nála. A díszes kompániát még az udvarára sem engedte be, azt kiabálta, hogy gyertek be, agyonütlek benneteket, úgyis régen várok már. Balogh Józsefné Kéken szintén vasvillával várta a transzferálókat, akik az elmúlt évi hátralék fejében egyetlen kis malackáját akarták elvinni. Azt kiabálta, hogy nem volt elég Aranyi József, aki Demecserben felakasztotta magát, vele is ezt akarták tenni? Pesti László Nyírbogdányban arra buzdított, hogy ne engedjék be a dolgozók a transzferálókat az udvarra. Miért nem veszik fel a vasvillát és szúrják agyon őket! Ő bizony nem engedné, hogy nála valamit lefoglaljanak! Sebők Károly Balsán 10 fő előtt jelentette ki, hogy ő egy deka beadást sem teljesít, de ne merjen nála senki transzferálni, mert a fejszével hasítja ketté. Halász János Tiszanagyfaluban kaszával támadt a transzferálókra, akiket kizavart az udvaráról. Közben a felesége félelmében felakasztotta magát a szobában. Az erőszakos kollektivizálás sajátos eszköze volt a tagosítás. A tsz-ek táblás gazdálkodása miatt az egyem parasztok földjét a határ különböző részén, több darabban jelölték ki. Az így kijelölt földterület művelésének megtagadása bűnnek számított. Drotár János Nyírszöllősön 1952-ben ennél is sokkal nagyobb bűnt követett el. Mintegy negyvened magával a tanácsházára ment és ott kijelentette, hogy nem izélt az isten olyat, hogy az ő földjét elvegyék. A tömeget is arra biztatta, hogy ne engedjenek a tagosításnak. Kruták Sándor vencsellői gazda a tagosító bizottság előtt jelentette ki, hogy aki a földjére lép azt rögtön agyonüti és inkább meghal, de akkor sem adja át a földjét! Új fehértón - mely már nem tartozik ugyan a Rétköz területéhez - az is megtörtént, hogy az állami gazdaságnak betagosított parasztbirtok gazdája, Stabura András és felesége a traktor alá feküdt és azt mondta, hogy nem engedi a földjét felszántani, vagy ő hal meg, vagy agyonüti a traktoristát. A kollektivizálással szembeni paraszti ellenállás fejlett formájának tartom a tsz-ből való kilépést, mely rendkívül hátrányos következményekkel járt, illetve az olyanfajta szervezkedést, mely a csoportok feloszlatására, megszüntetésére irányul. Azok, akik ezt merték tenni, tisztában voltak a következményekkel. Jó példa erre a demecseri Ady