Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után
hogy a még mindig vonakodó 50 gazdát pénzbüntetés kiszabásával kényszerítették a tagosítás tudomásul vételére. 15 A tagosítással szembeni ellenállás tulajdonképpen a várható tömeges kollektivizáláshoz való viszont fejezte ki. Az állam, ill. közvetlenül az állami gazdaságok részére történő földfelajánlás volt a parasztság számára a lehetséges, ezért a leggyakoribb békés, passzív ellenállás eszköze. Ezekről az esetekről az AVH jelentésekből rendszeresen tájékozódhattak az illetékesek. Egyetlen példaként említjük, hogy 1952 augusztusában egy hét alatt a Marcali járásban 145, a fonyódi járásban 134 munkakönyvet adtak ki dolgozó parasztoknak. 16 A tszcs-szervezők mindenesetre nem vették tudomásul a parasztság ellenállását, s eszközökben nem válogatva próbálták elérni céljaikat. A jelentésekben visszatérően szerepelnek olyan beszámolók, melyek szerint a kulákká nyilvánítással fenyegetőzve folyt a parasztok beszervezése, vagy ennél is kíméletlenebb módszerként a kitelepítés kilátásba helyezése, sőt végrehajtása is nem ritkán előfordult. így pl. egy 1951. szeptemberi jelentésben ismertetik a Barcsi Járási Tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének esetét, aki 20 kulákot, kisiparost és kiskereskedőt behívatott s kijelentette előttük: „Ha a tszcs-szervezés 2-3 napon belül nem fog előbbre menni, úgy a jelenlévőket kitelepíttetni a határsávból." 17 A magyar parasztságnak a kollektív gazdálkodás útjára való terelését szolgáló megfélemlítő és kényszerítő politika által okozott megalázó sérelmek tehát nem véletlenül kerültek a Somogyi összegezés vitájának középpontjába. Befejezésül érdemes röviden bemutatni a vitaest két illusztris vendégének reagálását az elhangzottakra. Dobi István terjedelmes és nehézkes gondolatmenetű hozzászólását 18 a „mundér becsületének védelme" jegyében mondta el. Az alábbi idézet rövidsége ellenére tükrözi az egész beszéd tartalmát: „Azt mondtam, hogy a szövetkezeti gazdálkodás lehetőség. Ezzel a lehetőséggel lehet így is élni és úgy is élni. Teljesen egyetértek azzal, hogy a tsz-be úgy szorították be a parasztembereket. Ez elítélendő és biztos, hogy megvan a tanulsága és le lesz vonva, és soha nem fordulhat elő a mi országunkban, hogy a parasztembereket akaratuk ellenére kényszerítsék be a tsz-be. A jó tsz-ek példája nyomán előbbutóbb be kell látni az egyénileg dolgozó parasztembernek, hogy a magyar 15 SML pártarchívumi iratok 33. f. 1. cs. 53. ő. e. 184-186. és 209.1. 16 Uo. 139.1. 17 Uo. 33. f. 1. cs. 52/a. ő. e. 297.1. 18 S. Ö. vita jegyzőkönyve 34-38.1.
