Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
III. szekció: Paraszti terhek - Paraszti ellenállás és érdekképviseletek 1945 után
Kivételt képezett még néhány magyar családból nősült fiatalember, aki szintén itt maradt. Tehát az 1945 utáni új betelepítés nem volt tömeges, ennélfogva a birtokviszonyok terén sem idézett elő lényeges változásokat Zentán. A földreform és telepítési törvény végrehajtása 1945. december 11-én kezdődött el Zentán. Ekkor nevezte ki a városi népbizottság az agrárbizottságot, három nappal később pedig megalakult az agrár szakosztály mint adminisztratív néphatósági szerv. A fóldátvételek látványos rendezvényei a „földkisajátítási tárgyalások" voltak. Az első tárgyalást a városháza dísztermében tartották meg 1946. január 9-én. E központi ünnepségnek számító bevezető után, minden agrárreform alá eső földtulajdonos ügyét a népfront azon kerületi székházaiban tárgyalták meg, ahol az érintett személy lakott. A fóldkisajátítások nem egészen két hónap alatt lezajlottak. A tömegek látszólagos részvétele a döntések meghozásában a népakarat érvényre jutását volt hivatva demonstrálni, pedig a fóldkisajátítási tárgyalásokra már előre elkészített listákkal érkeztek meg a népbizottság emberei és a pártaktivisták. Az elkobzás alá eső birtokokat már jóval a nyilvános tárgyalás előtt zárolták és egyegy megbízható aktivista gondjaira bízták. E gondnokok egy részének magatartásáról külön fejezetet lehetne írni. Az elkobzási, illetve kisajátítási eljárást minden esetben külön-külön is lefolytatták a bíróságok és az esettel megbízott bizottságok, de most már a nyilvánosság kizárásával. Munkájukról jegyzőkönyvek készültek, ezeket szinte hiánytalanul őrzi levéltárunk. A 45 ha feletti birtokokat itt is elkobozták a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel és mezőgazdasági eszközökkel együtt. A meghagyott földműves (20 ha) és nem földműves (3 ha) maximum felének lokációját a földtulajdonos jogában állt megválasztani. A kilátásba helyezett kártérítésről pedig csak annyit, hogy az állam még 1958-ban is 13 889 532 dinárral tartozott a Zentán elvett földekért. Az agrárreform során 566 birtok cserélt gazdát Zentán, részben vagy teljes egészében, 16 890 kat. hold összterülettel. A létrehozott földalap szerkezete a földek eredete szerint 10 a birtokok száma kat. hold Nagybirtokok, 45 ha felett 63 6 346 Bankok, intézmények stb. 3 111 Egyházak 8 521 10 Történelmi Levéltár, Zenta, F. 121.
