Erdmann Gyula: Paraszti kiszolgáltatottság – paraszti érdekvédelem, önigazgatás. A Hajnal István Kör gyulai konferenciája 1991. augusztus 29–31. - Rendi társadalom–polgári társadalom 5. (Gyula, 1994)
II. szekció: Paraszti terhek - paraszti ellenállás és ékdekképviselet 1944-45-ig
újságból. 1 „Miről beszélnek a szabolcsiak?... az egyik község igénylői küldöttségben jártak az uraságnál, hogy vegye vissza a nekik odaítélt földet. Nem kell a földbirtokreformmal biztosított kis földecske. Nekik munkaalkalom kell." A Nyírvidék c. lap Császárszállásról a Jogföldek" bérbeadásának helyszínéről tudósított. 2 „A földosztásnál szokatlanul nagy számban jelentek meg a földbérletre számító nyíregyháziak. A nagy érdeklődésnek az lett az eredménye, hogy egymásra licitáltak és felverték a föld árát... zúgolódni, majd szitkozódni kezdtek, végre ütlegelésre fogták a dolgot. A verekedés végsőkig fokozta az izgalmat. A földre éhes, mintegy hatvanfőnyi tömeg két táborra szakadt, és egyszerre parázs verekedés támadt a békés Császárszálláson. Véres ütlegelések hirdették, hogy milyen szenvedélyes a föld utáni vágy a nyíregyházi földnélküliekben." Tiszavasváriból Torna János a földművelésügyi minisztertől a földosztás igazságtalanságainak orvoslását kérte. 3 „Mély tisztelettel alulírottak Tiszabüd község határában a földreformeljárás során dr. Kornis Ferenc földbirtokos vagyonváltságba leadott ingatlanaiból és Spitzer Miksa megváltott tanyai birtokából oly vizes területeket kaptunk, hogy azokat rendszeres gazdasági művelés alá nem vehetjük... Elfogadtuk ezeket a területeket a kiosztás alkalmával, bár tudtuk, hogy azoknak hasznát aligha vesszük, azonban azt is tudtuk és az eljáró mérnök is hangoztatta, hogyha a bizottság által kijelölt földeket el nem fogadjuk, akkor semmit sem fogunk kapni. Családunk megélhetését kívántuk tűrhetőbbé tenni azáltal, hogy a juttatott földeket elfogadtuk..." Az FM Menyhárt János jószágigazgatót küldte ki a helyszíni szemlére, aki megállapította, hogy a 91 földhözjuttatott a részükre kiosztott földterületeket becsülettel megmunkálta, vizet vezetett el, az eredmény azonban siralmas, a szegény jószágnélküli földhözjuttatott a szántás-vetés munkálatait pénzért végeztette, azonban a legtöbb esetben még a vetőmag sem termett meg. A szakértő azonban nem javasolta - az előbbiek ellenére sem - a földcserét. A vajai református lelkész egyik levelében írja, hogy ... „a községben csak három uradalomban találnak a napszámos emberek munkát ... amióta a bérlők rátértek a gépmunkára és a harmados földeket ekekapával művelik, azóta a munkásoknak nem a harmada, hanem a tizenharmada jut munkához az idei tavasszal is bekövetkezett, hogy akad 1 Nyírvidék, 1924. VIII. 2., 4. Miről beszélnek a szabolcsiak? 2 Nyírvidék, 1926. március 21. 3 Gyarmathy Zsigmond (szerk.): Munkásság és parasztság... Nyíregyháza, 1982. 204-205./1926. június 20.
