Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

I. AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAKFORRÁSAIRÓL

tekinthetők. De néprajzi jelentőségüket sem szabad alábecsülni. Az ország különböző tájaiból és a szomszédos országokból érkezők ruházkodása, szokásaik, táplálkozási kultúrájuk is kölcsönösen hatottak egymásra. A különböző népek dalai, meséi és rémhistóriái az országhatárokat is átlépve és módosulva váltak a Kárpát-medence népeinek is kultúrkincsévé. A kereskedelem tehát nemcsak a termelőerők fejlődését vonta maga után, hanem kultúrateremtő funkciója is érvényesült. Az uradalmi kereskedelem tanulmányozásához felhasználtuk Nagyváthy János kéziratos munkáit, a közgyűlési iratokat, az uradalmi levéltárak főbb adatait, valamint T.Mérey Klára, Kanyar József, Tóth Tibor helytörténeti kutatásait.

7 A zsidók kereskedelmi tevékenysége tanulmányunkban hangsúlyozottan szerepel, mivel a feudális társadalom és a gazdasági struktúra tőkés irányú átalakításában, éppen a kereskedelmi tőke felhalmozódása révén meghatározó szerepet játszottak. A kereskedelmi hagyományokat megújították és korszerűsítették, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodtak, a lehetőségeket gyorsan felismerték. A hármas tagozódású kereskedelem egészét áttekintették, mivel érdekeltségi körük kiterjedt a felvásárló kereskedelemtől a házaló kereskedelemig. Ezen túlmenően külkereskedelmi kapcsolataik is kiválóak voltak s a nemzetközi gazdasági életben történő változásokra is a leggyorsabban reagáltak. A zsidóság életviszonyait a taxa tolerantia befizetése céljából készített conscriptiókból, a megye álláspontját tükröző, a Helytartótanácsnak küldött jelentésekből és az egyéni panaszlevelekből tudtuk kitapintani. A továbbiakban a jobbágy-gazdák piaci és értékesítési lehetőségeit vizsgáltuk meg. Megismerhettük az élelmiszerek és a mezőgazdasági termények árviszonyait, valamint az agrárnépesség napszám9 t bérét. A követi utasítások révén pedig képet kaptunk a megye iparáról és a kereskedelméről, valamint a megoldásra váró gondokról és a fejlesztés lehetőségeiről. "^