Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

7. PÁLMÁNY BÉLA: Az Urbárium előtt kötött földesúri úrbéri szerződésekről és a paraszti közösségek kiváltságleveleiről 281 8. TAKÁCS PÉTER: Az investigatiok és a paraszti életmód kutatása 305 9. OLTVAI FERENC: A Csanád vármegyei urbariális küldöttség és iratai (1712-1743) 1767-1785 315 10. MOLNÁR AMBRUS: A tisztántúli református falusi társadalom forrásairól 328 11. HALÁSZ IMRE: A monoszlói bíróláda 334 12. KAPOSI ZOLTÁN: Az árvapénztári iratok forrástörténeti jelentősége 347 IV. AZ 1848-1918 KÖZTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL 1. OROSZ ISTVÁN: A falusi társadalom kutatásának forrásai a dualizmus korában 356 2. TILCSIK GYÖRGY: Az első népképviseleti országgyűlés választójogi névjegyzékeinek felhasználási lehetőségei a társadalomtörténeti kutatásokban 371 3. DÓKA KLÁRA: Az egyházi levéltárak és a társadalomtörténet 385 4. KISS JÓZSEF-EKE JUDIT-FARKAS ATTILA: A földkataszteri iratanyagok forrásértéke, kutatási-feldolgozási lehetőségei 397 5. SZABÓ ISTVÁN: A mezővárosi életmódkutatás múzeológiai módszerei és forrásai 408 6. MAJDAN JÁNOS: Utasok a magyarországi vasutakon 1914-ig 415 Hozzászólások a III. és* IV. szekcióülés anyagához 421 V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL 1. FARAGÓ TAMÁS: A történeti demográfiai kutatások főbb forrásairól 427 2. N.KISS ISTVÁN: A dézsmajegyzékek és a Rákóczi-féle dicalis conscriptio, mint források 450 3. SZASZKÓNÉ SIN ARANKA: A nemzetiség- és településstatisztika 18-19. századi forrásai 457