Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
Hozzászólások
HOZZÁSZÓLÁSOK Dóka Klára A mormonok részére történt anyakönyv-gyűjtés során készült felvételek leltára (az 1960-as évekből) nem a valóságot tükrözi, mert azóta 1-2 évfolyam elveszett itt-ott a plébániákon. Dóka Klára felhívja azok figyelmét, akik 1895 előtti szerb egyházi anyakönyveket keresnek, hogy megtalálják azokat a szentendrei szerb püspöki levéltárban. A zsidó forrásokkal kapcsolatban elmondja, hogy a háború alatt nagy károsodás érte ezeket. Elvileg a Magyar zsidó Levéltár gyűjti a zsidó egyháztörténet iratait. Mintegy 100 fm iratanyag van, de abban anyakönyvek egyáltalán nincsenek. Kutatni lehet a még működő kb. 30 zsidó egyházközségnél, ugyanis ezekbe szállították a megszűnt egyházközségek fennmaradt iratanyagát, másrészt a területi levéltárakban. Az ortodox hitközségek anyagát csak az ortodox plébániákon lehet megtalálni. Tóth Zoltán A József-kori és általában az 1700-as évektől kezdődő népszámlálásokkal kapcsolatban kérdezi: pontosan hogyan zajlottak le ezek, tudván, hogy nemcsak katonai csoport végzett fölmérést, hanem megyei és járási tisztviselők is. Faragó Tamás válasza Kettős felvétel volt, egy katonai és egy megyei. Mindkettőt külön összesítették. A legvégső összesítés megtalálható az OL-ban. Thirring Gusztáv közölte is ezeket. A két felvétel eredményei között apróbb eltérések vannak. Gajáry István Bár nem demográfiai szempontból foglalkozik anyakönyvekkel, fölhívja a figyelmet néhány demográfiai szempontból érdekes adatra. Megerősíti Jároli József megállapításait. A halálozási anyakönyvezésnek nagy hiányosságai vannak. Pl. az 1/2-1 éves gyermekek elhalálozását gyakran csak a megjegyzés rovatban tüntette föl a plébános sőt előfordult az is, hogy a születéshez írta be. A XIX. sz-i anyakönyvekben társadalomtörténeti szempontból feldolgozásra különösen alkalmas adatsorok vannak. Ezek a névváltoztatások és a felekezetváltoztatások. Azt is megjegyzi, hogy az adatfelvételek településenként és plébánosságonként változó alapossággal történtek. Megerősíti a Sin Aranka előadásában elhangzottakat, miszerint van egy rendkívül mobil társadalmi réteg -az ún. országúti emberek-, akikről nem tudunk különösebben sokat. Kik ezek, hol, hogyan és miből éltek? Ha fölveszik őket egy-egy összeírásba, hová sorolják? Végül megjegyzi, hogy több olyan kis település anyakönyveit kutatta, ahol tudvalevőleg beszállásolt katonaság is volt. Egyetlen egy katona halálozási adatát sem találta meg. Kérdése az, hol jegyezték föl ezek halálozását? Oltvai Ferenc A "nagycsaláddal" kapcsolatos észrevételeit, kutatási eredményeit mondja el. Csanád megye urbárium-korabeli, XVIII. sz. végi és reformkori történetével foglalkozik. Csanádban több nemzeti-