Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL

ban 1918 előtt sohasem tekintették a szlovák nemzethalál előjelének.) A belső -paraszti és ipari- migráció nemzetiségpolitikai, nemzetiségstatisztikai összefüggései a regionális közigazgatási és nemzetiségi források tükrében megalapozottabbá teszik az asszimilációs mozgásokkal kapcsolatos imereteinket: jelzik a tudatos telepítési politika megvalósulásának korlátait, a nemzetiségi mozgalmak és a központi kormányzat közt a nemzetiségi régiók szimbolikus és konkrét uralmáért folyó harcok erőviszonyait, feltételeit. Konkrét városok, vármegyék esetében pedig pontosíthatják a vándormozgalmakban résztvevő csoportok származását, célját, jellegét, beilleszkedési stratégiáját, és ennek megvalósulását. Jegyzetek 1 Az 1880-1890. évi népszámlálások a bizonytalan "illetőség", az 1900-1910. éviek pedig az egzakt születési hely kategóriát vették számításba. Ezért csupán az ujóbbi kettő összehasonlítására nyílik mód: MSK 27, ill. 64. köt. 2 Kovács Alajos: A belső vándorlások Magyarországon (Közgazdasági Szemle, 1910. 301-318.). 3 Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon - A miskolci Hermán Ottó Múzeum néprajzi kiadványai, 15,16.; Péter Maráky: Etnografické aspekty stúdia pracovnych migrácií, Slovensky národopis 28, 1980. 2. 217-226. etc. 4 Ján Sveton: Slováci v Madarsku, Prí spevky k otázke statistickj madarizácie, Bratislava 1942. 21. 5 Katus László: Über die wirtschaftlichen und gesellschaftlichen Grundlagen der Nationalitatenfragé in Ungarn vor dem ersten Weltkrieg, klny. Bp. 1966. 6 Thirring Gusztáv: A magyar városok statisztikai évkönyve, Bp. 1912.; Ladislay Tajták: Slovak Emigration and Migration in the Yaers 1900-1914, Studia Historica Slovaca 10, 1978. 43-86. 7 Természetesen a 18. század során keletkezett békési, szabolcsi szlovák nyelvszigeteken is felgyorsult a magyarosodás, amit a szlovákul beszélő magyarok száma is jelez (19-19 ezer fő). Magyarországon 1910-ben összesen 547 ezer szlovákul beszélő magyar volt, amit a magyar statisztika is az asszimiláció rovására írt (MSK 61. köt. 120-123.). 8 Abro Pietor: Nápor-odpor. Ako postupovala madarizácia. A népszámlálások nemzetiségstatisztikai bírálata a korabeli szlovák sajtó kedvelt témái közé tartozott. A pesti és Pest környéki szlovákságról 'saját adatgyűjtés alapján: Slovensky Tyzdennik 1912.