Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL

Szarka László: MIGRÁCIÓ ÉS ASSZIMILÁCIÓ A SZLOVÁK NEMZETISÉGI RÉGIÓBAN (Statisztikai, közigazgatási és nemzetiségi források tükrében) Ismeretes, hogy az 1880-1910 közötti népszámlálások során az illetőségi illetve a születési hely, valamint a lakóhely egybevetése alapján kimutatások készültek "a törvényhatóságok egymás közti népcseréjéről és vándorlási mérlegéről".''' A kimutatások forrásértékéről már a kortársak is visszafogottan nyilatkoztak, tisztában voltak azzal, hogy a jelzett módon rögzített vándormozgalmak meglehetősen pontatlanul tükrözik a tényleges belső migráció nagyságát, irányát s jószerivel semmilyen hasznos informáci2 ót sem nyújtanak a vándormozgalmak jellegéről, céljáról. Nem véletlen tehát, hogy a történetírás a migráció mennyiségi, minőségi mutatóit nem tudta igazán bevonni az olyan alapvető fontosságú társadalmi folyamatok elemzésébe, mint az urbanizáció, iparosodás, munkaerő-áramlás vagy éppen az asszimiláció. Ez utóbbi vonatkozásban talán a néprajz is többet tett: az interetnikai folyamatok vizsgálatának előtérbe kerülésével mind módszertani, mind gyakorlati szempontból fontos eredmények születtek a magyar és a jugoszláviai, csehszlovákiai néprajzi műhelyekben."

5 A dualizmuskori szlovák nemzetiségi régióban lezajlott etnikai folyamatok vizsgálata során tűnt fel, hogy a korabeli magyarországi német és zsidó népesség után az asszimilációs veszteséget tekintve harmadik helyen álló szlovák nemzet esetében a mindmáig sok félreértésre okot adó asszimiláció-vitában a belső vándorlások egy-két röpke utaláson kívül nem szerepelnek a magyarosodást kiváltó tényezők között. J

Az úgynevezett statisztikai magyarosítás teóriáját kidolgozó munka egyenesen tagadja a migráció és asszimiláció összefüggését.* Magam is tapasztalván á népszámlálási kötetek adatainak korlátozott forrásértékét, arra törekedtem, hogy legalább a szűkebb értelemben vett (nemzetiségi többségű vármegyék területével azonosított) szlovák régió' interregionális, illetve interetnikai vándormozgalmairól más források alapján is képet alkothassanak.

5 Természetesen nem annyira a számszerűségek tekintetében, hanem