Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL

dúlhat a matrikulák lapjain. (Tudunk arról is, hogy a protestáns gyülekezetek kéziratos történetét később történészi vénával rendelkező lelkészek éppen az anyakönyvi bejegyzések felhasználásával írták meg. Görög-keleti kéziratos egyháztörténetről is van tudomásunk, éppen a románok által lakott Békés megyei község, Kétegyháza esetében. Ez utóbbi azóta nyomtatásban is napvilágot látott.) Megörökíthették a lelkészek a járványok, nagyobb természeti katasztrófák emlékét is. A békési református egyház múlt század eleji anyakönyveibe feljegyezték a községből valamilyen okból elkerülteknek kiadott keresztelési bizonyítványokat is, amely a társadalmi mobilizációs folyamat igen értékes forrása. (A zömmel földműves foglalkozású mezővárosból a szomszéd nagyobb települések céhes iparosaihoz kerültek fiatal legények inasnak, vagy más települések vagyonosabb polgáraihoz, tehetős gazdáihoz béresnek, cselédnek stb.) Az adatok pontossága, rendszeressége szoros összefüggésben van az anyakönyvet vezető pap, lelkész emberi habitusával, műveltségével, speciális érdeklődésével, az egyházközség, eklézsia általános helyzetével. Ezért nem árt, ha a kutató a munka megkezdése előtt tájékozódik az egyházközség történetéről, az anyakönyvet vezető lelkészek adatairól, ahol ez lehetséges. Az anyakönyvi adatok folyamatossága függvénye a települést, az egyházközséget ért elemi csapásoknak, szervezeti változásoknak (anyaegyházak-filiák). Bizonyos évek matrikulái tűz, árvíz, háborús károk következtében elpusztulhattak, vagy a filiából önálló egyházközség lett, és az ezt megelőző időszakból származó adatok az anyaegyház anyakönyveiben vannak. A filiák adatainak kigyűjtése sok esetben gondot okoz, ha nem tüntetik fel a bejeovzésben, hogy az illető hol lakik. Ilyenkor csak a jellemzőbb családok adatai gyűjthetők ki, miután neveiket az önállóvá lett filia újonnan megkezdett anyakönyveiből kiderítettük. Az anyakönyvek adatait manuális módon volt alkalmunk eddig kigyűjteni, a jövő útja azonban a számítógépé, hiszen alkalmas géppel és programmal a munka lényegesen megkönnyíthető. A bejegyzések elolvasása, lefordítása, értelmezése azonban továbbra is kutatói feladat marad. Az adatok kigyűjtését segédtáblázatok készítésével és a cédulázás módszerével végeztük el. Az egyes népmozgalmi adatokat (születés, halálozás, házasságkötés) a segédtáb-