Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL
katonaság segítségével végrehajtott népszámlálás keretében került sor. Mivel azonban az adatokat községsoros részletezettségben akkor nem közölték, s a becses anyag nagyobbrészt elpusztult, a legkorábbi településszintű nemzetiségi adatok az ország teljes területére csak 1080-ból állnak rendelkezésre. Ez az időpont vízválasztó a nemzetiségi statisztika történetében: az ezt követő időszakot az adatgyűjtés növekvő mélysége és módszereinek tökéletesedése jellemzi, a korábbiakban pedig egységesen megbízható összeírás hiányában kiegészítő forrásokra, becslésekre kell hagyatkoznia a téma iránt érdeklődőnek. Mivel gyakori, hogy a nyelvi különbségek felekezeti különbségeket is jelöltek egy-egy településen belül, a kérdés ilyen megközelítésével többen is megpróbálkoztak. Az egyes felekezetekhez tartozók számáról viszonylag pontos és megbízható áttekintéssel rendelkezünk a római katolikus püspökségek általában a 18. század végétől kiadott sematizmusaiból és a protestáns felekezetek összeírásaiból, névtáraiból. A lakosság felekezeti viszonyainak megállapítására az 1869-es népszámlálás is vállalkozott. Az 1880-as népszámlálás azonban mégis határkő a felekezeti adatok vizsgálata szempontjából, ugyanis - egyszerre szerezvén adatokat az egyes személyek felekezeti és nyelvi hovatartozásáról, konkrét számításokat is végezhettek a felekezet és a nemzetiség 4 kapcsolatára vonatkozóan. A több helyen is publikált táblázat alapján megállapítható, hogy noha a két adat összefüggése nem teljesen egyértelmű, de néhány alapvető tendencia mindenképpen kiolvasható: A református valláshoz tartozók 95 % valószínűséggel magyar anyanyelvűek. A délszlávok szinte kizárólag vagy római katolikusok, vagy görögkeletiek. Mivel a két kulturális csoportot forrásaink egyrésze eleve más-más elnevezéssel jelöli, nyelv és felekezet egymáshoz rendelése így viszonylag problémamentes. 5 A német nemzetiség vallása túlnyomórészt római katolikus, de van közöttük evangélikus is, ezt azonban viszonylagos ritkasága miatt gyakran külön jelölték is a források. A szlovák anyanyelvűek esetében, noha legnagyobb arányban (68,8 h) a római katolikus vallást követték', mégis az evangélikus vallással való kapcsolat vált jellemzően ismertté, mivel az e felekezethez tartozók szignifikáns részét (38 %) ők jelentették.
