Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL

adatain elvégezhetők és elvégzendők, ahol népességstruktúrát és népmozgalmat akarunk elemezni és ehhez van viszonylag részletes korstruktúra adatokat szolgáltató összeírásunk (nem kell feltétlenül névszerintinek lennie) és anyakönyvünk. 2.4. Összefoglalás helyett engedjenek meg még egy gondolatfelvetést. Senki nem tette ugyan szóvá, de talán egyesekben felvetődhetett a gondolat: szép dolog -vagy méginkább bonyolult- az a történelmi demográfia, de tulajdonképpen hogyan kapcsolódik a társadalomtörténet tárgyalt témáihoz azon túlmenően, hogy alapja az ember, és esetenként a kettő forrásai azonosak illetve egyik-másik jelensége illetve struktúraeleme -talán leginkább a házasságkötés illetve a család és háztartás- rendkívül erős társadalmi-gazdasági vonatkozásokat hordoz magában. Azt hiszem, ennél sokkal erősebb a demográfia és a társadalom struktúrái és jelenségei közötti kapcsolat. Hadd villantsak fel utalásszerűén néhány összefüggést. Mint az a választói névjegyzékeket tárgyaló előadások és hozzászólások során a választókról, vagy Holló Szilvia és Tóth Judit referátumában a foglalkozási és státus csoportokról elhangzott, a társadalom egyes csoportjainak sajátos (és egymástól gyakran eltérő) nem- kor- és családi állapot szerinti struktúrája van. Saját falusi háztartás-szerkezettel foglalkozó kutatásaim alapján állítható, hogy a vagyoni-társadalmi értelemben vett zsellérállapot, mely a viták kapcsán többször is előkerült, az esetek számottevő részében eléggé szorosan összefügg bizonyos strukturális jellemzőkkel - úgy is fogalmazhatnék, hogy bizonyos korcsoportokban, azon belül bizonyos családi állapotú személyek körében az átlagosnál lényegesen gyakoribb a zsellér állapotúak előfordulása. A viták során sok sző esett egyes társadalmi rétegek megjelenéséről illetve eltűnéséről is. Nem esett szó azonban arról, hogy a termékenységnek és halandóságnak foglalkozási- és statuscsoportonként sajátos mintái lehetnek. Másképpen, demográfiailag fogalmazva: az egyes társadalmi csoportok ún. differenciális termékenysége és halandósága eltérő lehet. Megint másképp közelítve a kérdéshez: a társadalmi emelkedéshez pl. nagyon gyakran szorosan kapcsolódhatnak házasodási és termékenységi stratégiák; házasodási stratégia alatt pedig nem pusztán a házassági mobilitást értem, hanem a házasságkötés időpontjának megválasztását (előreho-