Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól
dig az iparművészeti gyűjteményből kerülnek a kiállításra). A Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága múzeumaiban közel egy évtizede tervszerűen és összehangoltan folynak az életmódkutatási vizsgálatok. Lényegében már az 1960-as évek végétől kezdődően ebben az irányban folytak a kiállításokkal kapcsolatos gyűjtések, egy-egy nagyobb történelmi egységet felölelő kiállítás előkészítéséhez tartozó tárgy-együttesek, írásos- és fénykép-anyagok felkutatása és az élő emlékezettel való szembesítésük. így készült a szolnoki Damjanich 3ános Múzeum nyolc termében 1968-ban a Gyermekkor című komplex kiállítás, ahol a régészeti gyermekjátékok illusztrálták a téma történeti kezdeteit. Kunszentmártonban egész sorozat (A szűcs mesterség története, A szegény ember kenyere, A kubikosok, summások, agrárproletárok) igazolta törekvéseink helyességét. Minden kiállítást hosszas és szisztematikus anyaggyűjtés, feldolgozás előzött meg és katalógus kísért, amelyekben az eredményeket foglaltuk össze és rendszereztük is azokat. Minden átfogóbb, alaposan előkészített, tárgyi anyagra támaszkodó történeti kiállítás valamilyen formában az érintett korban élők életmódjára utalt és minél érzékletesebben, színesebben, teljesebben adta vissza a kort, informált a történelmi időszakról s annál több köze volt a mai igényekkel körvonalazott optimális életmód-kiállítás ábrándjának megvalósulásához. Amikor 1979-ben a szociális otthonba költözött Tóth Katalin és Tóth Erzsébet eladta a Damjanich Múzeumnak kunszentmártoni házuk teljes berendezését az összes ott található holmival, úgy gondoltuk, hogy az 1820 körül épített és folyamatosan lakott porta "begyűjtése" és feldolgozása, az elkészítendő kiállítás és publikációk szinte készen kínálkoznak egy nagyobb volumenű életmódkutatási program általánosítható ismérveinek kidolgozásához. Mindezek tudatában azzal a határozott szándékkal kezdtünk hozzá a Tóth-anyag birtokbavételéhez, h'ogy a korábbiak révén már körvonalazódott módszertani elképzeléseinket ebben a konkrét esetben is alávetve a gyakorlat próbájának, kidolgozzunk egy hasonló kutatásokat segítő, általánosan iSjérvényes módszertani szisztémát. E tapasztalatainkat itt és most nem áll módunkban akárcsak vázlatosan is ismertetni, hiszen az "Egy földmunkás család hagyatéka I-11. " c. köteteinkben részletesen kifejtettük ezzel kapcsolatos véleményünket és tapasztalatainkat, s úgy véljük: a kötetek egy