Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

I. AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAKFORRÁSAIRÓL

6 Itt csupán Szentgál (Veszprém megye) évszázados királyi vadász-kiváltságát illetve a Vas megyei őrség valamint a zalai "szeg"-ek falvait említjük példaként. 7 V.ö. Degré Alajos

: A magyar nemesi (curialista)'községek szervezete és gazdálkodása 1848 előtt a Dunántúlon. In: Tanulmányok a falusi közösségekről (A Pécsi Tudományegyetem Jogtörténeti tanszékének Kiadványai 2.). Pécs, 1977. 56.p. 8 Szabadszentkirály kúriaiistáinak közel fél évszázados küzdelemben sikerült elismertetniük kiváltságukat. Ld. Odor Imre

: Kurialisták a török hódoltság utáni Baranyában. (Kézirat, VEAB Településtörténeti konferencia, 1987.) 9 Somogy kurialista települései: Nemesvid, Nemesdéd, Nemespátró, Nemeskisfalud és (Nagy) Szakácsi. Közülük csak ez utóbbit lakták 1526 előtt is nemesek. 10 Tolna egyetlen nemesi települése Dunaszentgyörgy, az 1720. évi összeírásban még nem szerepel. 11 Mezősi Károly

: A fegyverjog (ius armorum) megváltása a töröktől visszafoglalt területen. Századok, 1942.2.179-195.p. 12 Megállapításunk Dávid Zoltán (Az 1715-20. évi összeírás. In: A történeti statisztika forrásai - szerk. Kovacsics József Bp. 1957.183.p.) munkájának összehasonlító táblázatán alapszik. 13 Egészen 1836-ig a szokásjog szabályozza csupán e települések jogi helyzetét és belső életét. A községek szervezéséről rendelkező 1836. évi törvény egy szerény bekezdés erejével (1836 : 9 .1. § .) jóváhagyja a szabad bíróválasztás kialakult gyakorlatát. A törvény még egy vonatkozásban érinti a nemesi községet (1836 : 20 . 5 . § . - itt jelenik meg e fogalom, ilyen formában) elrendelve, hogy "...ahol szabad szavazatokkal" hadnagyot vagy főhadnagyot választottak, az két elöljáróval ítélhet 60 forint értékhatárt el nem érő szóbeli vagyoni perekben.- A nemesi községek jogállásának, szervezetének részletekbe menő szabályozása végképp elmaradt, helyette a szokásjog illetve a települések -vármegye által jóváhagyott- statútumai szolgáltak irányadóul. 14 Az összeírt községek száma pontosan 1225. Ld. Dávid

: i.m. 103.p. 15 Acsády Ignác

: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában (1720-21). Magyar Statisztikai Közlemények (Új folyam) XII.k.Bp. 1896. - Kritikáját ld. Dávid: i.m. 173-178.p. 16 Dávid

: i.m. 183.p. 17 Kiadta Illésy János

: Az 1754-55.évi országos nemesi összeírás. Bp. 1902. 18 Az összeírás fogyatékosságait feltárva, értékeli Wellmann Imre : A köznemesség gazdálkodása a XVIII. században" TrT: NMME, VII. Salgótarján, 1981.•73-74.p. 19 Elsősorban a megyei levéltárakban fellelhető községi levéltárakra, továbbá a közgyűlési és adószedői iratokra gondolunk. 20 Vizsgálódásunk során elsősorban a következő munkákat használtuk fel: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787) (szerk. Danyi Dezső-Dávid Zoltán

) Bp. 1960. Pótlás az első magyarországi népszámláláshoz (1706-87). In: Történeti Statisztikai Tanulmányok 2. Bp. 1975. Ila Bálint-Kovacsics József

: Veszprém megye helytörténeti lexikona. (VHL) BpT 1964. Baranyai Béla

: Somogy vármegye nemes családai (K.ny. a Somogy vármegye c. monográfiából) Bp. én. 1-46.p. Kávássy Sándor

: A nemesség lélekszáma és nemzetiségi összetétele Szatmár megyében a XIX. század elején. In:Történettudomány (Acta Academiae