Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól
Igen jól látható a földaprózódás folyamata, a korábban viszonylag homogén birtokstruktúra bomlása; ez a földaprózódás már az 1920-as évtized végére veszélyezteti a racionális gazdálkodási rendet, amiért a község általános tagosítást kezdeményez. Valójában a már eddig rendelkezésre álló anyagból is összeállítható egy községi gazdálkodástörténet. Csoportunkat kezdettől vonzza a "mélységperspektíva", vagyis annak a kikísérletezése, hogyan lehet a társadalomtudományi megismerés és a történeti rekonstrukció feltételeire és eljárásaira vonatkozó ismeretelméleti reflexióinkat egy helyi társadalomkutatásra alkalmazott egységes módszertanba illeszteni, nem kis feladat vállalás, belátjuk. Feladatunk tehát az volt, hogy az összegyűjtött gazdag történeti anyagon következetesen és szervesen vigyük végig szociológiai szempontjainkat. Pontosan úgy, ahogyan Hajnal István írta máig érvényes programadó tanulmányában: "A történelemben meg kell találni azokat a módszereket, amelyek a szociológiai szisztematikának is módszerei lehetnek." És persze fordítva, mert enélkül nincs társadalomtörténetírás. Végezetül hadd idézzük Szabó Zoltán egy fiatalkori írásának egyetlen gondolatát annak érzékeltetésére, hogy valójában mennyire nem "új" az az igény, amiről mi itt szólni kívántunk. Ezt írta jó ötven évvel ezelőtt: "Célunk nem egy falu szociális állapotának megállapítása, nem száz falué, még csak nem is az ország minden falujáé. Hanem igenis cél annak megállapítása, hogy a társadalmi funkciók az egyes részeken milyenek és irányuk merre mutat. Ehhez természetesen szükséges a "Dorfsoziológie" ismerete, de az csak alap. Szükségesek a statisztikai adatok is, de ezek csak bizonyítékok, nem eredmények. A munka vezérgondolata végső fokon: minden közösség (falu és város) felfogható mint valami, aminek anyaga és iránya van. Az anyag: a falu életének adatai, az irány: mindazoknak az összefüggéseknek az iránya, amelyek a falu materiális és szellemi életében szerepelnek."