Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól

a 19-20. század fordulóján alakult közigazgatási értelemben is önálló községi önkormányzattá, a modernizáló (állami) hatalom újabbkeletű tagoltságát, az erőszak intézményeinek, a represszió közigazgatáson keresztüli kiépülését különösen jól tudtuk tanulmányozni a "magyar Vendée" vidékén. Ezért gyűjtöttünk és dolgoztunk föl több könyvnyi levéltári, irattári dokumentum-, és interjúanyagot a helyi (községi) önkormányzatok századeleji kiépítésére, a forradalmak bukása utáni szigorú megszorítások folyamatára; az 1945-1950 közötti politikai-pénzügyi fölszámolási folyamatra, majd a tanácsokkal történt fölváltásukra. A folyamat elvileg világos: a hagyományos és újabb közösségi . formák bomlásával, bomlasztásával az állam egyre hatásosabban kapcsolja közvetlenül magához az egyént. Ami viszont nem föltárt és nincs megírva sem, az a helyi önkormányzati múlt, a helyi (falusi, városi) önkormányzatok társadalomtörténete. Ma már teljes a bizonyosságunk. Igazi kutatási eredményt csak az jelenthet majd, ha sikerül a különböző történeti-földrajzi-néprajzi-szociológiai megismerési módokkal szerzett ismereteket összeépíteni. II. A földkataszterek társadalomtörténeti értékeiről... Dolgozatunk első részével az a célunk, hogy bemutassuk azt az értelmezési keretet, amelyben számunkra a forráskezelés, forrásfeldolgozás egyáltalán felmerült. A továbbiakban azt próbáljuk meg bemutatni, hogyan, és miért lehet a földanyagok szisztematikus elrendezésével létrehozni egy kutatási adatbázis alapjait. A kataszteri iratanyag helyet kapott már az 1960-as évtizedben keletkezett forrásismertetésekben, témajavaslatokban, feldolgozási tervezetekben, de a rendszeres és részletekbe menő vizsgálatuk elmaradt. (Vörös K.-Orbán S. 1976.) Komoróczi György írta egy tanulmányában: "Sajnos, eddig alig vették a kutatók figyelembe a pénzügyi szakigazgatás különböző szerveinek levéltári anyagát, holott a birtoknyilvántartások, a felmérések, a területváltozások, a kapitalista korban végbement paraszti rétegződés folyamata legvilágosabban éppen a pénzügyi iratok ágazataiból derül ki. Az kétségtelen, hogy ezek az igen változatos iratok a politikai történetírás számára közvetlen tájékoztatást nem nyújta-