Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól
gyatéki és személyi ügyei, a plébániák jövedelem-összeírásai stb. A katolikus plébániákon őrzött, 1950 előtti történeti iratanyag terjedelme 3.488 fm, az egyes egyházmegyék közül pedig az esztergomi (593 fm), az egri (574 fm a hozzácsatolt csonka egyházmegyékkel együtt) és a váci (427 fm) plébániák gyűjteménye a legnagyobb. Esetenként átlagosan 1,50 fm iratot őriznek. A plébánia a katolikus egyház legkisebb önálló szervezeti egysége, élén a püspök által kinevezett plébánossal. A közvetlen felügyeletet a kerületi esperes látja el, aki tulajdonképpen a kerület egyik megbízott plébánosa. A plébániáknak már a középkortól tartozékai voltak a filiák vagy leányegyházak. A filiákon nem volt lelkész, az itteni papi teendőket a kijelölt plébános látta el. Fentieknek megfelelően egy-egy plébánián őrzött iratok nemcsak az anyaegyházra, hanem a filiákra is vonatkoznak, sőt, ha az illető plébános egyúttal esperes is volt, tartalmaznak a kerület plébániával kapcsolatos adatokat is. A plébániai iratok megőrzését a különféle egyházi jogszabályok már a 18. században előírták, így azok hagyományos rendje folyamatosan kialakult. Bár az egyes iratféleségeket nem minden esetben választották szét, a következő főbb típusokat lehet megkülönböztetni: -anyakönyvek; canonica visitatio-k; história domus-ok; körlevelek; esperesi iratok; plébániai jegyzőkönyvek; egyházközségi iratok; iskolai, iskolaszéki iratok; házassági iratok; egyesületek iratai; számadások; vegyes iratok. A plébániai iratok a helytörténetírás számára páratlan forrásértékűek. A feudális korból minimális községi anyag maradt fenn, és csekély a helyi közigazgatás 19. század második feléből származó iratanyaga is, viszont a plébániákon és a filiákon 1536 esetben találhatók 1895 i 'előtti iratsorozatok; ismereteink szerint ebből kb. 1200 plébánia, anyaga a 18. századból származik, és 90 településen 17. századi iratokat is őriznek. A legtöbb 1895 előtti irat -érdekes módon- a töröktől feldúlt Pécsi Egyházmegyében található (a plébániák 86,81 %-án), ezt követik a Győri Egyházmegye plébániái (84,97 %), ahol 29 esetben (15,03 % 17. századi iratok is vannak, legkevesebb az 1895 előtti irat a Csanádi (51,43 %), a váci (56,50 %), a kalocsai (57,14 h) egyházmegyékben .
