Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
I. AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAKFORRÁSAIRÓL
rántsem teljes- képet nyújtva. Ez utóbbiról főként az 1809. évi 34 nemesi felkelés összeírásai szolgáltatnak adatokat, melyek kiegészítésére az 1715-1848 közötti időszakban a rendkívüli hadisegély (subsidium) összeírások és kivetések adnak lehetőséget. A 19. század első évtizedében Magyarországon mintegy 100.000 volt a nemes családok száma. Az ország egész nemességére kiterjedő 1809. évi összeírás tanúsága szerint kb. 75.000 nemes család évi jövedelme nem haladta meg az 500 forintot, sőt sokszor még attól a 180 forinttól is elmaradt, amennyire Berzeviczy Gergely egy jobbágytelek éves jövedelmét becsülte. A kurialisták döntő hányada a paraszti életforma részese volt, életmódjában, műveltségében és külső megjelenésében nem, vagy csak elvétve különbözött a paraszttól. (Erre utal egyebek között a "bocskoros" elnevezés is.) A nemesség differenciálódásáról szemléletes tablót nyújtanak reformkori, sajátos tehervállalásainak dokumentumai, a "koronázási pénz" és főként az országgyűlési költségek felosztási, kivetési listái. Az ekkoriban több megyében is épülő megyeház költségeinek előteremtése szintén a megyei nemesség egészére kiterjedő kimutatásokat eredményezett, melyek felhasználására, kiaknázására alig akad példánk. Nem szabad azonban arról sem megfeledkeznünk -visszatérve mondanivalónk gerincéhez-, hogy a kurialista helységek jelentős részében nem nemesi népesség is élt. Somogyban a "törzsökös" illetve "jövevény" elnevezés még az azonos társadalmi helyzetűek megkülönböztetésére szolgált. (Előbbiek nemességüket a török előtti időkig vezették vissza, utóbbi a később betelepülteket illetve beházasodottakat jelölte). A Veszprém megyei Szentgálon viszont különböző társadalmi rétegek jelenlétét jelzi az 1740-es években készített lajstrom, amely elkülöníti a kiváltságolt törzslakosságot ("nemzetes urak") a közéjük jött, vagy beházasuló "nemtelen" jövevények csoportjától. 55 Utóbbiak száma, a contribuens jobbágyok adóteher alóli mentesség reményében Szentgálra áramlása következtében, jelentősen felduzzadt: a Józsefi népszámlálás és 1028 között eltelt 40 esztendő alatt számuk mintegy hatszorosára növekedett. 5 ^ A falubeli népesség harmadik tekintélyes csoportját a béresek, szolgák, cselédek, pásztorok, községi- és magán alkalmazottak alkották. Növekvő számuk a 18-19. század forduló-
