Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól

rűen ki lehet egészíteni azzal, hogy térképre vetítve mutatjuk ki: az egyes értelmiségi csoportokhoz tartozó személyek hol, milyen számban éltek a megyén belül. Vas megyében a 721 értelmiségi foglalkozású személy 289 településen lakott, és feltűnő, hogy négy választókerületben meglehetősen egyenletes volt az értelmiségiek eloszlása. A felsőőri kerületben a települések 66,74, a szombathelyiben 71,19, a rumiban 71,43, a kiscelliben pedig 80,44 %-ában lakott legalább egy értelmiségi. A településeket tekintve Szombathely és Kőszeg érthető módon messze kiemelkedett a többi közül. A megyeszékhelyen 64, Kőszegen pedig 54 értelmiségit vettek fel a választói névjegyzékbe. A két várost Körmend (16 fő), Pinkafő (14 fő) és Kiscell (14 fő) követte a sorban. Kiscell áll egyébként az élén annak a listának, amely azt mutatja, hogy az összlakosságon belül milyen volt az értelmiségi foglalkozásúak aránya (670 lakosból 14 fő, azaz 2,09 %). 3. A megyei képviseleti bizottmány összetételének vizsgálata Az 1848. évi országgyűlési választások névjegyzékei mindezek mellett kiválóan felhasználhatók az 1848:XVI. tc. alapján életre hívott megyei képviseleti bizottmányok összetételének kimutatásához oly esetekben, amikor a bizottmány összetétele más, közvetlen források alapján nem rekonstruálható. Ismeretes, hogy a képviseleti bizottmány ülései a régi megyei közgyűlések szerepét vették át, és bár a szakirodalom egy részében régóta meglévő közhely, hogy a bizottmányok összetétele nem jelentett lényeges módosulást a korábbi közgyűléseken általában megjelenő személyi összetételhez képest, azaz a megyékben a nagy- és középbirtokos nemesség szilárdan és sikeresen őrködött afelett, hogy a bizottmányokban megőrizve többségét a politikai élet és a közigazgatás tényleges irányítását 1848. áprilisa után is kezében tartsa, néhány kivételtől eltekintve nincsenek pontos adataink arról, hogy ez valójában miként is alakult. Vas megyében az 1848. május 1-ére összehívott megyei közgyűlésen megválasztott 637 tagú megyei képviseleti bizottmány tagjai közül mindössze 8 személy lakóhelyét nem tudtuk -hiányos adatközlés miatt- azonosítani. A 629 személyt 247 településről érkezett, s első rátekintésre -bár e kérdésben még további kutatások szükségesek- úgy tűnik, hogy nem érvényesült semmiféle, a szóban