Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól

és módját is. E szerint az áprilisi törvénycikkelyek kihirdetéséről számított 20 napon belül megtartott megyei közgyűléseken úgynevezett központi választmányokat hívtak életre, mely választmányok feladata az országgyűlési választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos teendők megszervezése és ellenőrzése volt. A központi választmányok 8 napon belül minden választókörzetbe egy-egy háromtagú összeíró bizottságot neveztek ki, melyek munkájukat legkorábban 21, legkésőbb pedig 30 napon belül kötelesek voltak megkezdeni. Az összeíró bizottságoknak 14 nap állt rendelkezésükre, hogy az összeírást az érintett választókerületben elvégezzék. A törvény a lehető legnagyobb nyilvánosságot írta elő az összeírások kihirdetésével kapcsolatosan. így körlevelek, hirdetmények elhelyezésén túl a szószékről is tudatták, hogy az összeírást végző személyek mikor érkeznek az egyes településekre. Az összeírás elvileg úgy zajlottle, hogy a helyszínre érkező bizottság előtt minden, a választási előírásoknak magát megfelelőnek érző személy köteles volt megjelenni, s a bizottmány a rendelkezésére álló különféle iratok -nemesi összeírások, polgárlajstromok, adóösszeírások, földkönyvek, stb.- alapján egyénenként bírálta el a jelentkezők jogosultságát, melynek megállapítása után felvették őket a névjegyzékbe. A névjegyzékek összesen 7 rovatból álltak. Az első a nevet, az azt követő 5 az egyes jogcímeket (cenzusokat) -I. ingatlan, II. kézműves, gyáros, kereskedő, III. értelmiségi, IV. jövedelem, V. régi jog- tartalmazta, míg a hetedik az esetleges megjegyzéseknek, kiegészítéseknek biztosított helyet. Szerencsére a névjegyzékekben a nevek mellett általában nem csupán megjelölték, hanem gyakran szövegesen meg is adták azt a jogcímet, melynek alapján az illető az aktív választók közé volt sorolható. így a névjegyzékekből legtöbb esetben nem csak annyit tudunk meg, hogy az összeírt személy iparos vagy értelmiségi volt, hanem azt is, hogy a szóban forgó személy milyen ipart űzött illetőleg mi volt a pontos foglalkozása. Az összeíró bizottságok előtt jelentkezett, de választójogból valamely oknál fogva kirekesztett személyekről a bizottságok külön jegyzéket fektettek fel s az érintett személyek neve mellett feltűntették azt, hogy milyen kizáró ok miatt nem kaphattak aktív választójogot. Mindkét -tehát a jogosultak és az elmozdítot-