Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól
val; a 19. században az tekinthető általánosnak, hogy egy-egy faluban több egyházközség létezett. Az egyházközségek működése során sokféle dokumentum keletkezett az anyakönyveken túl is, amelyekről külön előadások szólnak majd. Az egyházakhoz fűződő kapcsolatrendszer jelentős része azonban a hagyományos történetírói eszközökkel nem, csak szociológiai, néprajzi módszerrel tárható fel, amelynek során a szóbeli hagyományt és az emberi emlékezetet is mozgósítani kell. Nagy kérdés, hogy a néphagyomány és az emlékezet mit őrzött meg a múlt század paraszti társadalmából s erre a hagyományanyagra milyen mértékben s egyáltalán támaszkadhat-e a társadalomtörténet? Bizonyára igen, ehhez azonban olyan kutatásmetodikát kell kialakítani, amely egy következő történész generáció feladata lehet csak. Jegyzetek 1 "Der Bauer ist geschichtslos. Das Dorf steht aussernalb der Weltgeschichte". Oswald Spengler : Der Untergang des Abendlandes. Umrisse einer Morphologie der Weltgeschichte. München 1927. II.k. 113. E paraszti történelemnélküliséget Spengler általában a primitív ember sajátosságaiból vezeti le, mert a primitív embernek -szerint- csak biológiai értelemben van története. (Der primitive Mensch hat Geschichte nur im bilogischen Sinne) Uo. II.k. 57. Vö. Günther Franz : Geschichte des Bauernstandes von frühen Mittelalter bis zum 19. Jahrhundert, Stuttgart, 1970. 13-14. 2 Idézi: Szabó István : A parasztság történetének problematikája Magyarországon a kapitalizmus korában. ( Szabó István : Jobbágyok - parasztok. Bp. 1976. 357.) 3 "Bármilyen ellentmondásként hangzik is: írott források alapján könnyebb egy-egy XV-XVI. századbeli jobbágy gazdaságvitelét követni és megismerni, mint pl. az 1860-as 80-as években egy paraszt-kisbirtokosét" - írta Szabó István. Uo. 358. 4 Balogh István : Egy tőkés tanyás gazdaság a 19. század második felében. ( Pölüskei Ferenc - Szabad György : szerk. A magyar tanyarendszer múltja. Bp. 1980 . 205.) 5 Ilyen végrendeleteket adott közre Rácz István. ( Rácz István : Debreceni végrendeletek 1595-1847. Debrecen, 1983.) Jónéhány debreceni végrendelet maradt ránk a 19. század második feléből, parasztmódon élő debreceni "civis" polgároktól is. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (HBMLt), Debrecen város levéltára. IV.A.lOll/z 11.d. A hagyatéki leltárakra példa: uo. IV. B. 1109/1 1861/5291. 6 Erdei Ferenc : Magyar tanyák. Bp. 1976. 148.
