Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
IV. Az 1848–1918 közti falusi társadalom kutatásának forrásairól
települést arra utasított, hogy a községek vezetői legyenek segítségére Pesthy Frigyesnek s kitöltve juttassák el hozzá azokat a nyomtatott kérdőíveket, amelyek kérdései a település neve, egyéb elnevezései legkorábbi említése, benépesítése, eredete, a "község határában előforduló többi tophographiai nevek, pl.: mező, dülő, szántó, forduló, legelő, kaszáló, puszta, sivatag, liget, berek, erdnrcngeteg, zug, határ, tanya, csárda, major, szállás, kert, szőlős, árok, rom, irtvány, tisztás, hát, halom, domb, csúcs, orom, magaslat, fensík, hegy, hegygerinc, hegylánc, szikla, bérc, bánya, barlang, örvény, szoros, zuhatag, forrás, kút, ér, tó, folyó, patak... mocsár, posvány, láp, ingovány, nádas, rét, kompállás, rév, gázló, sziget, fok stb." iránt érdeklődtek. A kérdőívhez mellékelt utasítás nemcsak arra szólította fel a községek vezetőit, hogy kérdezzék ki a falu véneit, jegyzőit," papjait, de a szóbeli adatokat kiegészítendőnek tartotta a hiteles és hivatalos irományokkal, mindenek előtt "a földbirtok tulajdonát kimutató és adósorozati könyvekkel" valamint a telekkönyvi és kataszteri hivatalok irataival. Az így született országos felmérés anyaga természetesen forrásértékét tekintve eléggé egyenetlen, attól függően, hogy a falusi hivatalnokok: a jegyző a bíró és az esküdtek mennyire vették komolyan a kérdőívek kitöltését. Van olyan kérdőív is, amely felér egy történeti oknyomozó tanulmánnyal, de olyan is, amely csak néhány semmitmondó megállapítást tartalmaz. Jónéhány megye, köztük példamutató és dicséretes módon Békés is, de mellette Fejér, Tolna, Komárom, Szolnok stb. fontosnak tartotta Pesthy Frigyes gyűjtésének kinyomtatását, az anyag nagyrésze azonban máig is kéziratban használható csak. 11 A tőkés korszak falusi társadalmának vizsgálatában nem kerülhetők meg a gazdálkodás kérdései. A kialakuló társadalmi különbségek leginkább a birtokmegoszlás és a gazdálkodás különbségeire vezethetők vissza s ezek vizsgálatához természetesen nem elégségesek az eddig említett, a falu általános természeti feltételeit és a gazdálkodás külső körülményeit bemutató források. A szabad föld és a gazdálkodás szabadsága a jobbágyfelszabadításért küzdők egyik legfontosabb jelszava volt. Ha az 1848. évi átalakulás az úrbéres szolgáltatások megszüntetésével, majd az 1853. évi
