Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

Forint. Az 1794 és 1848 közötti évekből 16 összeírást őriztek meg. Megtalálható többek között különböző évekből "az Hadi Seregre ... a Nemesség Katonaságára" befizetett összeg kivetése, a Nemzeti Múzeumra összegyűlt pénz és a koronázási ajándék összeírása. A bíróládában egy csomóban található 72 db nyugta; a legelső 1754-ből, a leyutolsó 1848-ból. A nyugták jelentős részéről nem derül ki, hogy miért került kifizetésre az összeg. Néhányról (főleg a XIX. század közepén) azonban megtudhatjuk, hogy mire fizették ki a megnevezett összeget. így pl.: fizettek ügyvédnek (70 váltóforinttól 28 pengőforintig) különböző összegeket, többször is; egy 1800. december 4-i számla szerint az insurectio ötvenegy forintjába és 24 garasába került a községnek. 1790-ben húsz forintot kellett szentelniük egy "Nemes Bandérium" felállítására ; 107 forintot és 31 krajcárt fizettek "az 1807 esztendőbéli Ország Gyűlésén Ö Felségének ajánlott segedelem fejében" 1809-ben; 1841-ben 9 pengőforintot és 16 krt. fizettek az 1840. év országgyűlési költségeire és a 44 tc. nyomán a "Nemzeti játékszínre"; (Az országgyűlési költségek egyösszegbeni befizetését mindig elismervénnyel nyugtázták, de összeget nem említettek.) 1048. november 20-án "a monoszlói közös birtok a' rája vetett adó fejében" "hét for. 9. kr. pengőben" befizetett a vármegyének. Ugyanez év december 13-án a község 16 pengőforintot fizetett be "egy önkéntes ruhájára" . Fennmaradt még öt számla, melyeket "mester költsége az Legényekkel együtt" fejléccél látták el (megnevezik a mestert és legényeit, valamint az egyes embereknek járó összeget, de hogy milyen munkát kellett elvégezni, azt egyetlen esetben sem jelzik). A neveket nem az "anyakönyevezett formában" írták, hanem úgy, ahogy az illetőket az adott környezetben szólították. így lehetséges, hogy "Kováts István helyett" "Kováts Tsitsa" vette fel a megszolgált pénzt. Szerepel még a gazdasági iratok között hegyvám-lajstrom, adakozás 1009-ben a felkelő sereg részére, és 1832-ből a "Cholerabeli