Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

egy 68 oldalas füzet, mely 1839-től 1848-ig tartalmazza a falugyűlések eseményeit. 1839. november 16. és december 30. között 11 alkalommal ülésezett az elöljáróság és ezeken összesen 25 "napirendi pont", általában kisebb jelentőségű ügy szerepelt. Ha valami napirendre került, azonnal letárgyalták. A jegyzőkönyvetáltalában a bíró vezette. A bejegyzések hosszúsága és részletessége a bírótól függött. Az elején, 1039. november 16. és az év vége között 5 oldalnyi feljegyzést írtak, 4 oldalt tesz ki az 1840. januári ülések jegyzőkönyve és 16 oldalnyi az 1840-ről szóló összes bejegyzés. 1844. évi eseményekről már csak másfél oldal van, ugyanennyi az 1045. évről is. Az írásbeliség, az ügyintézés a mindig hivatalban lévő bíró lelkiismeretességétől, ügyviteli érzékétől függött. Nem volt kialakult szokás az ügyvitelben, általában az elődök példáját sem mindig követték. 1040-49-ből egy vegyes, néhány iratból álló sorozat maradt fenn; így az 1040. szeptember 20-i mozgósításról szóló, majd október 21-én "az önkéntesekről gondoskodás tárgyában" szétküldött körlevél. A falu egy önkéntest fogadott fel, majd 1848. december 6-án szerződést kötött a felfogadottal három évig tartó katonáskodásra. Ezenkívül még négy "Tudósitás"-nak nevezett körrendelet (nemzetőrség és a haza védelme tárgyában) maradt meg a bíróládában, majd két összeírás zárja a sort 1849 nyaráról: "elő alítandó Ujonczok számára" és "A' megye védelmére fel állítandó Huszárok felszerellési költségeire" befolyt összegről. C./ A gazdasági ügyek iratai A gazdasági ügyek közül 18 db XVIII. század második feléből és 32 db XIX. század első feléből származó kontraktust, cserelevelet, szerződést őriztek meg. Ezek a közösség egészére vagy egy-egy tagjára vonatkoznak. A cseréket a helyi törvénybíró hitelesítette, így kerülhettek a bíróládába. A legfontosabb azonban az éves törvénybírói számadás, melyet minden év novemberében, a bíróválasztáskor ellenőriztek. 1836-ig csak egy-egy szál irat tanúsítja ezt a tényt, de 1836-tól külön könyvet fektettek fel ebből a célból: ez volt "A Nemességet II-