Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)
III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL
"nemes" törvénybíró, két nemes esküdt, az agilis bíró és 56 személy hitelesít. 4 "Tehát már van a falunak szervezett vezetősége, de a teljesen hiteles nyilatkozathoz még a községben birtokos tagok hozzájárulását is szükségesnek tartják" - állapítja meg a legkorábbi községi szervezetről Degré Alajos. A XIX. század elején alakul aztán ki az a szervezet, mely a feudális kor végéig változatlan marad: - a nemes község élén a "nemes törvénybíró" áll, - 10 esküdt "előljáró", \ - 8-10 "köz rendű", - és a helység "hiteles jegyzője" vesz részt a falu igazgatási és gazdasági ügyeinek intézésében. A törvénybírót évenként, november közepén választották. Miután novemberben számot adott a "nemességet illető pénz kapitális" helyzetéről, hivatala lejárt. A hivatalából távozó bírót általában a jegyző követte a bírói székben. Úgy látszik, hogy a község egy évi adminisztrációjának intézése volt a leendő bíró számára a "közigazgatási gyakorlat". Nem minden esetben találkozunk a bírói székből távozó személy nevével a következő években az elöljárók között. Úgy tűnik, hogy az évente november közepén megtartott bíróválasztás volt a legfontosabb községi beligazgatási ügy. A bíró diszponált a közös pénzek felett, s az évenkénti szigorú számadással és személycserével azt érték el, hogy az elöljáróságnak, mint testületnek a kezéből nem csúszott ki a pénzügyek feletti felügyelet. A novemberi testületi ülésen a lelépő és hivatalba lépő törvénybírón és jegyzőn kivül 6-16 névszerint megemlített ember vett részt, mint az elöljáróság tagjai. Néha külön is megemlítették, hogy kik közülük az "esküttek" és kik a "köz rendűek", de ez nem volt általános és következetes.^ Érdekesség, hogy a XVIII. század végén az elöljáróságnak csak egy-két tagja tud írni, a XIX. század közepén viszont nagyon ritkán fordul elő, hogy valaki ne tudná legalább a saját nevét leírni. 7 g III. A községi adminisztráció A község levéltárát három fő csoportba sorolhatjuk:
