Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

ilyen tárgyú dolgozat már elkészült; Mekis Ádám

: Miről tanúskodik a békéscsabai ev. gyülekezet első anyakönyve (1722-1752). Hamarosan szeretnénk mintául megjelentetni a "Vallási Néprajz" füzetei sorozatban. Az anyakönyvek mellett a második fontos forráscsoport a protocollumok, vagy presbiteri jegyzőkönyvek. A legtöbb falusi eklézsiában a 18. század végétől kezdték vezetni ezeket, de sok helyen csak a 19. század eljétől. A falu társadalmi, gazdasági életére, a felekezeti iskola működésére vonatkozóan tartalmaz nagyon értékes adatokat. Különösen a tiszta református falvakban a politikai község és az egyház összefonódását részleteiben lehet megismerni ezekből. A falu bírája egyúttal az egyház kurátora is, az esküdtek a Consistoriumnak tagjai; a lelkész nem tagja a tanácsnak, sok esetben részt sem vehet gyűlésein. Az ilyen falvakban nincs az egyháznak külön szervezete; a község gondoskodik az eklézsiáról, megfogadja, de fizeti is a papot, a rektort, gondozza az egyházi épületeket. A lelkész csak az erkölcsi tanítással és a hitélet kérdéseivel foglalkozik. A presbiteri gyűlések határozataiban az egész falu hétköznapi és ünnepi élete tükröződik. A tilalmakból megismerhetjük a népszokásokat, vallásos szokásokat, a civódó házasfelek ügyeiben a családi élet visszásságait, bűneit. Láthatjuk a nép körében felbukkanó, a hivatalos egyházi tanítással ellenkező vallási csoportosulásokat, ezek hatását a faluközösségre (pl. Hajduhadriázon a Szent Asszonyok és Szent Emberek közösségét 1828-ban). A presbiteriumi jegyzőkönyvek jól használható adatokat rejtenek a falu lakóinak vagyoni viszonyairól; az egyházi adó, a lectikálé, a lélekpénz, a párbér, vagy régebben ágybér, kivetéséből a társadalom differenciálódására nézve kapunk sok használható adatot. Ugyancsak a falusi' társadalom tükre a templomi ülésrend és az ezzel kapcsolatos "

székperek

" leírása. A harmadik forráscsoport a Currentáliák (körlevelek, futólevelek) . Ezekben a felsőbb egyházi szervezetek, leginkább a tractusnak, seniorátusnak, vagyis az egyházmegye espereseinek a fraternitás kebelébe tartozó eklézsiákat érintő és érdeklő tudósításai vannak. A futóleveleket az egyházmegye processusaiban meghatározott egyházközségek egymásnak küldték tovább, miután lemásolták és bevezették azokat a futőlevelek protocollumába. E jegyzőköny-