Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

III. AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL

súlyosabbak, mint az urbárium bevezetése előtti állapot. Lovászék a megyében nem tettek szert birtokra; a hat község jobbágyainak pénzen kellett megváltani a szolgáltatások nagyobb részét. A gabonadézsmát viszont Lovászék természetben kívánták. A községekből az Arad megyei Ötvenesre, a birtokukra, vagy Ménesre, Borosjenőbe kellett a gabonát szállítani. A jobbágyoknak a 40-50 km-es út (mai mértékkel mérve) a legsúlyosabb terhet jelentette. Megmaradtak községenként a jegyzékek, amelyekben fel van tüntetve névszerint a jobbágy neve, a szállított gabona neme, és a rendeltetési hely. Amennyiben a szállítási idő meghaladta a szerződésben kiszabott mértéket, az uradalom térítést fizetett a jobbágynak. Az uradalmi katonák a fuvarozó-szállító jobbágyok jószágait nem engedték legelni, a jobbágyokat ütötték-verték, zsákjaikat elrabolták stb. Az ilyen és ennél sokkalta súlyosabb panaszok is sorra kerültek a megyegyűléshez és onnan a helytartótanácshoz is eljutottak. A panaszok további sorsa rendszerint kideríthetetlen . A szerződésekből Lovászék jövedelme is kiderül. A hat helységnek jobbára pénzen kellett megváltania a szolgáltatásokat. így a robot négyötöd részét. Kitűnik, hogy a terheket fokozatosan emelték; az első években a hat községből valamivel több mint 20.000 Ft volt az évi jövedelem. A gabona- és a bordézsmát természetben kellett beszolgáltatni. Ennek pénzben számított értékét nem isr merjük. A földesúri szolgáltatások összege mindenkor meghaladta a megyének fizetendő házi--és hadiadót. 1770-ben a megye kilenc úrbéres helységének az utóbbi címen 14.500 Ft-ot írtak elő. Ebbői a hat kamarai helységre 7.900 Ft jutott. Makó város viselte a terhek több mint harmadát, 5150 Ft-ot. A katonai beszállásolás jelentette a legsúlyosabb 'terhet, mert a kiszolgáltatott élelmiszer és a lótáp napi ára mindenkor többet tett ki, mint amennyit az adóba beszámítottak.^ A kir.kamara az urbárium bevezetésekor néhány évben kimutatást készíttetett arról, hogy a hat Csanád megyei helységgel megkötött urbariális szerződések feltételei a helységekre nézve mennyivel kedvezőbbek annál, mintha az urbáriumban meghatározottak szerint kezelnék azokat. Ezeket a kimutatásokat becslési iratoknak nevezték (combinatoria tabella). Az 1774. évi becslési iratból kitűnik: "Apátfalva az urbárium